Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 7.a.56.)

1958. március 8.

- 4 I)r .NAGY ^ TIBOR egyetemi adjunktus: A kari Szakszervezeti bizottság foglalkozott az utóvizsgadijak felemelésével.

A vizsgaszabályzat ezzel kapcsolatban nem foglal állást, ezért a Sz.B. felkérésére szól hozzá a kérdéshez. A Sz.B. nem állapodott sieg határozott összegben, de rámutatott arra, hogy a 8.-Ft-©s összeg komolytalan. Köztudomású, begy jelenleg ^az illetékek általában emelkednek, nem az állam bevételének növelése céljából, hanem a felelősség fokozása végett. A vizsgaszabályzat 19.§-a nem utal arra, hegy a jelzett összegek tárgyanként vagy vizsgánként értendők, ezsrt a Sz.B. javasolja a uárnyanként! megjelölést. A maga részéről kiegészítésre javasolja a 7.§-t, amelyből nem állapítható meg, hegy ki kellokváltathat, s igy ketséjjxLx merül fel arra nézve, hegy gyakornokoknak van-e ehhez j©ga. A 19*§ fogalmazásával kapcsolatban megjegyzi, hegy okmánybélyeg nincs, csak illetékbélyeg.

Dr.HaJDU GYULA egyetemi tanár: Az utóvizsga időpontokkal kapcsolatban megjegyzi, hogy ha a sikertelen vizsga után hárem hétre letett utóvizsgán is elbukik a hallgató, akkor csak a következő vizsgaidőszakban tehessen vizsgát.

Dr.VIG-H JÓZSEF egyetemi tanársegéd: a vizsgaidőpontok megválás ztásáhez kivan hozzászólni. Véleménye szerint a hallgató érdeke, hogy ne maguk választhassák meg az időpontokat. A tanszék által megjelölt időpontok esetleg más tanszék időpontjaival is egybe eshetnek és a hallgatók a legnagyobb fejtörések között sem. tudják arányosan beosztani vizsgáikat, mert most is előfordult, hogy az egyik tárgyból 10-12 nap, a másik tárgyból csak 2-3 nap állt rendelkezésükre. így helyesebbnek látja a csoportrendszer fenntartását. A levelező hallgatók esetében lehetővé kell tenni a csoporton kivüli vizsgázást, sert sokféle elfoglaltságuk ezt indokolja. A 6.§ /3/ bek. szerinti át lagszámítást meggondolandónak tartja, mert egy szigorlati jegy növekedésével ss vagy csökkenésével szemben áll az összes kollokviumi tárgyak növekedése. Az ösztöndíj és más egyéb anyagi érdekek miatt a szigorlati jó jegyek megszerzésére törekszenek a hallgatók, ami a többi tárgyak rovására is mehet és ez nem lenne kívánatos. Az /5/ bekezdés szerint a tanulmányi eredmény megjelölése után a tanulmányi átlagot is fel kell tüntetni. Véleménye szerint erre nincs szükség. A hallgató ösztöndija a tanulmányi eredménynek megfelelően változik, az átlag feltüntetését semmi sem indák© Íja. Más vizsgaminősitáseket kell megállapítani és ennek megfelelően állapítandó meg a rendiség kérdése is.

pr.üTÉVAI LÁSZLÓ egyetemi tanár: Álláspontja szerint az átlag feltüntetésére szükség van, különösen akkor, ha csak kétféle minősítés: megfelelt és nem felelt meg lesz. Ez részben ösztönzést jelent a hallgatóknak, aás©Idáiról az elhelyezésnél is jelentősége van, mert a vállalatvezetők a kétféle minősítés eseten nem fognak tudni differenciálni.' A 3.§-sal kapcsolatban megjegyzi még, hogy mi lesz annak a következménye, ha egy tanár megtagadja az index aláírását. Félévet kell ismételnie a hallgatónak vagy az egész évet? Tisztázni kell azt is, h©ty mit jelent, ha a dékán nem bocsátja vizsgára a sokat mulasztó hallgatót.

./•