Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 7.a.56.)
1958. március 8.
a többi részek ismeretének hiányát jelenti, legyen elégségesnek minősíthető, ilyen formán & közepes osztályzat kiesne. Aki aég az anya* lényeges részeit sen ismeri, az nem alkalmas semmiféle pályára sem jog, sem más egyetemi venatkezásb&n. hr.BEÉR JÁNOS egyetemi tanár: Megf©ntolásra ajánlja az l.§ /l/ bekezdésében fegl< «zt a megállapítást, h©gy a vizsgák időpontját a rektor állapítja meg. Összegyetemi viszonylatban ez helyes is a kezdő és végső időpontok megállapítására nézve, de az egyes karokon belül az egyes egyetemeken fennálló körülményeknek megfelelően helyesebb lenne ezt az egyes dékánokra bízni. Az egész tervezetre vonatkozóan megállapítja, hegy fogalmazási szempontból erőteljes átdolgozásra szerül, mert vannak ©lyun nehéz szövegezésű mondatok, amelyeket csak-hosszabb fejtörés után lehet megfejteni, sőt esetleg azután sem. Ilyen pl. a 3.§ /2/ bek., amin s©k mindent lehet érteni, pedig fontsa kérdés, részletes kifejtését a vizsgaszabályzatnak feltétlenül tartalmaznia kell. Ilyen kérdés az is, hogy milyen esetekben lehet az indexet mégis aláíratni: akinek egyetlen aláírása hiányzik, az illető tárgyból nem aehet vizsgára, vagy más tárgyból sem? A rossz fogalmazás miatt úgy tűnik, hogy az előadásokat kell aláíratni és nem a leckekönyvet stb. Érdemi kérdésnek tartja a Novai elvtárs által felvetett megfelelt- nem felelt meg osztályzást, aminek az egyetemi életre nincs befolyása. A tapasztalat a múltban megmutatta, hogy az ügyvédi vizsgákon az minősítés mellett is a vizsgáztatón múlott, hogy átengedett-e valakit vagy sem. A közepes vagy elégséges osztályzat kiküszöbölésének kérdését azonban megfontolásra javasolja, mert a nagyfokú osztályozás a vizsgáztató helyzetét is megkönnyítené. Véleménye szerint az elégségest kellene kiiktatni. hr.JELINER AHDOR dékánhelyettes: A vizsgaszabályzat szövege nem utal arra, hogy ez csak a délelőtti hallgatókra vonatkozik-e vagy a levelezőkre is. Véleménye szerint a levelezőkre ©gy alapjaiban azonos, de részleteiben változtatott szabályzatot kell kibocsátani. - A 3.§ /3/ bek.- ben foglaltakat felesleges tehernek tartja a hallgatók és a dékáni apparátus számára a feltételes beiratkozással kapcsolatban. Nem tudja elfogadni a 4.§-ban foglaltakat a vizsgátersÉiusok szabad megválasztására nézve. Nem itt kell különbséget tenni a középiskola és az egyetem között. Elvi szempont©kát^is figyelembe kell venni. Egy kislátszásm tanszék esetén, ha 5 időpont is áll a hallgatók rendelkezésére, biztos, hogy az utolsó időpontra fognak zömmel jelentkezni, amikor az egy napra torlódott vizsgák lebonyolítása nagy nehézséget ©k©z. A tapasztalatok megmutatták, htgy nem lehet arra számítani, hogy a hallgatok maguk igyekeznek arányosan elosztani vizsgáikat. Helytelennek tartja a 6.§ /2/ bekezdésében azt a javaslatot,' hogy aki vizsgáján nem jelenik meg, annak elégtelen ©eztályza- tüt kell beírni. Nincs értelme, hegy a valóságnak meg nem felelő adat kerüljön az indexbe, azt kell beirni, hegy nem jelent meg. Az osztályzatok szempontjából elfogadhatónak tartja a nagyfokú osztályozási rendszert, ebben az esetben a közepest kell kiiktatni, es az elégséges feleljen meg a mai közepesnek. • /•
