Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 7.a.56.)

1958. március 8.

- 2 -Jr.HAJDÚ GYULA egyetemi tanár: A szabályzat tervezete azt célozza, hogy a fegyelmet a vizsgák tekintetében is helyreállítsa* Az egyes rendelkezések után azonban a szabályzat ©lyan §—akut tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a dékánnak, hegy engedélyt adjon a szabályzattól való eltérésre, aui a gyakorlatban rendszerint meg is történik nea kellően indokéit esetben is. Az indexek igazolása csak úgy lehetséges, ha rendszeresen katalógus-olvasás van az órákon. A kari orvosnak komoly utasitást kell adni arra nézve, hegy jelentéktelen okok miatt ne lehessen mulasztani. Különbséget kell tenni kollokvium és szigorlat között. A szigorlat arra való, hogy az egész évi anyagból tegyen vizsgát a hallgató; a kollokviumnak könnyebbnek kell lenni. A vizsgáztatás kérdésében helyesebbnek tartja a csoportvizsgát továbbra is fenntartani. Ne legyen lehetősége a hallgatónak az időpont szabad megválasztására, mert ez neu vezeti jóra. A Tanulmányi Osztály úgyis ü_yel arra, hogy a vizsgák között az egyes csoportoknak megfelelő idő álljon rendelkezésükre a felkészülésre. Az államvizsgákkal kapcsolatos rendelkezést megvalósiihatatlannak látja. Gyakorlatilag megoldhatatlan, hogy egy napon három vagy ennél több biz/ottság ás kérdező álljon rendelkezésre.

Dr.NÉVAI LÁSZLd egyetemi tanár: A vizsgaszabályzatnak is arra keli törekedni, hegy a csoportrendszer erősödjék, ©- zárt a maga részéről is helyesebbnek látná, ha az e^y csoporthoz tartozók egy napon vizsgáznának* Ez lehetővé tenné az egészséges versenyszellem kialakulását a cs©p©rttag©k ás az egyes csep®rt©k között is, és alkalmas eszköz lenne arra, hogy a csoportokban ma még nem elég erős kollektiv szellem és összetart ázás megerősödjön, ezenkívül az eredmények javulását is jelentené. - Az osztályzatok kérdésében véleménye szerint az egyetemi képzésben arra az álláspontra kell helyezkedni, hogy valaki vagy megfelel a szak- és politikai követelményeknek vagy nem. Az államvizsga minősítése teliát csak ez a két fokozat lehet, esetleg harmadikként a kitünően megfelelt. Az ötjegyű osztályozás a középiskolás minősítésre emlékeztet, ahol helyes és indokolt. Az egyetemen, ahol azonban már szakemberképzés folyik ás szakfelelős seggel járó pályákra készülnek a hallgatók, nincs szükség ilyen túlzott árnyalati különbségek megtételére. Elképzelhetetlen, hogy egy orvos vagy mérnök szakmunkájának ©gyes kérdéseiben megüti a mértéket, más kérdésekben nem. Ha a diák 3 kérdés alapján, amiből kettőt tud, egyet neu, elégségessel átmehet, ez nem vonatkozhat az egyetemekre, és igy a jogászi pályára sem, ahol felelősségteljes, fontos kérdésekben, emberek sorsáról kell döntenie, és ez más egyetemi pályákra is vonatkozik. Az elégséges osztályzat nem megfelelő ahhoz, h®gy az illetőt szakemberré lehessen minősíteni. A Szovjetunióban csak 4 osztályzat van. Nálunk a kettes elégséges, ©tt ez már nem megfelelőt jelent. Az államvizsgánál csak megfelelt, vagy nem felelt meg az osztályzat, kiemelkedő esetben lehetséges a kitünően megfelelt. A többi vizsgajegyek tekintetében javasolja, hogy & jeles minősítés a teljes vizsgaanyag ismeretét jelentse. Az anyag lényeges részeinek.ismerete, ami egyben