Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 7.a.56.)
1958. február 1.
- 12 súlyozza tankönyvében - a jusztiniánuszi kodifikáció a maga korában már anakronizmus, - én még hozzá tenném - hazugság volt. Marton, professzor korszakbeosztásával sem értek e yet. ő a tiszta civiljog korszakát, a civiljog és pééterjog párhuzamos^ érvényesülésének korát és a kodifikálás korát különbözteti meg. Nézetem szerint helyesebb volna: patriarchális rabszolgaság kora, Rima városállam alcímmel, virágzó rabszolgaság kora, Roma világbirodalom alcímmel, és a rabszolgatársadalom bomlásának kora, Róma hanyatlása és bukása eleimmel különböztetni a tárgyalt időszakon belül. A következőkben mint pedagógus is tennék néhány észrevételt. Előzőleg azonban itt is foglalkoznék Világhy elvtárs néhány olyan megjegyzésével, amelyekkel nem értek 'egészen egyet. Világhy elvtársnak az a megjegyzése, hogy a tankönyv'túlságosan a közepes hallgatók színvonalának figyelembevételével készült, legalábbis vitatható. A könyv I. éveseknek készült, akik a joghoz még semmit sem konyitanak, s akiknek az első éven nem vitásan ez a legnehezebb tárgyuk. A tankönyv éppen elég nehéz a ‘jobb hallgatóknak is. azok is csak többszöri ismétlés, birkózás után tudják elsajátítani, a gyengébbek pedig - a tankönyv minden kiválósága ellenére - gyakran szorulnak segítségre, magyarázatra•a tanulás során. Nem hiszem tehát, hogy a tankönyvön ebben a vonatkozásban változtatásokat kellene eszközölni. ti *i ' •' . Item egészen értek egyet azzal, hogy a római jogi oktatás két alapvető pedagógiai célkitűzése a szocialista meggyőződésre ás a jogászi gondolkodásra való nevelés lenne. Én nem masban, hanem talán másként fogalmaznám meg. Nézetem szerint ugyanis'a római jogi oktatásnak kettős célkitűzése kell legyen. Az egyik célkitűzést semmi sem foglalhatja szebben szavakba, mint az a tétel, hogy "a legfőbb érték az ember". S mi a másik célkitűzés? A jog kialakulásának, alapelemeinek történeti alapokon való megtanítása, a jogászi műveltség alapjának megvetése. Az első elvet fejezi ki a római jognak az a regulája, hogy a jog egyik fő feladata a "suum cuique tribuere", mindenkinek megadni a magaét és másrészt az az elv, hogy "summum ius summa iniuria". Mit jelent ez gyakorlatilag? üzt, hogy a jogászt úgy kell neveljük, hogy a rideg paragrafusok' mögött meglássa az embert, az életet. Hogyha innen kimegy, már vérében legyen a celsusi igazság: "Scire leges non hoc est verba earum tenere, séd vim ac potestatem". Tehát az embert, az életet, a valóságot tartsa szem előtt'és nem a sokszor igazságtalan, kegyetlen jogszabályt. Ne ezen regulák, elvek ismertetésén túl, hogyan tud a