Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 7.a.56.)

1958. február 1.

- 13 ­./ no mai jogtanitás erre nevelni, tehetjük fel jog-al a kér­dést? Ho0y eddig eléggé elhanyagolt szempont kihangsúlyozásával és"ismertetésével, amelyre a figyelmet a marxizmus tanulmá­nyozása hivja fel: a hal-dó és elmaradt harca, az u j ter­melőerők jelentkezése s a meglévő erők görcsös akadályo­zása, visszatartó ereje az, ami erre tanit. Végig - a 12 táblás törvénytől Justinianusig - látjuk ezt a harcot. Szemeinek elett látjuk ideiglenesen elbukni, de a maga egészében végül mégis-győzni. A kizsákmányoltak harca, a prétor tevékenységé - egyes jog­tudósok felvilágosodottsága: ezek^azok az erők,,amelyek vé­gül is föld reng? s s z er íien elsöpörték Rómát a rabszolgatár­sadalom helyébe már Justinianussal jelentkezoleg a feudá­lis társadalmat állították. - mind olyan momentum, mely az emberért, "a legfőbb érték az ember" elvének érvényesí­téséért tanit meg harcolni. S ebben benne van az, hogy a ma jogásza esen elv megvalósithatasát csak az ezen elven felépülő szocializmusban találhatja meg. Abban Világhy elvtárénak igaza van, hogy a dogmatikus foga- lomhajhászás, ami a múlt század tudósait különösen jelle­mezte, nem lehet célravezető. Írről egyébként már ugyan­ezen század nagy szülöttje, Jhering is rendkivul lesújtó kritikát gyakorolt "Im juristischen Be riffshimmel" cimü szatírájában. A burzsoá jogászság túlnyomó részének ezen formáilogikus gondolkodása, dogihat izmusa egyrészről, másrészről a rab­szolgatársadalomnak a római jog folytán megismerhető sok visszássága kell arra nevelje az ifjú jogászt, hogy a szó legnemesebb értelmében "a legfőbb érték az ember" elvet megvalósító szocialista jogász legyen. Betartva és betar­tatva a jogszabályokat, hohase veszítse szem elől ezt az elvet. Emellett áll az a másik célkitűzés, hogy az ifjú jogász- nemzedéket me^ kell ismertetni a jog kialakulása és tör­téneti fejlődése kapcsán a jogi alapfogalmakkal. Csak ha tisztán látja a fogalmakat, akkor kap olyan alapokat, ame­lyek a későbbiek során nemcsak az államvizsgán segitik át sok esetben, hanem’a gyakorlati élet sok bonyolult problé­májánál is biztos útmutatást adnak különösen jogi minősíté­sek kérdéseinél, az első éven tanításra kerülő római jognak tehát ez kell egyik fő gyakorlati célkitűzése legyen. A módszer pedig feltétlenül dialektikus kell legyen, 'Te­hát fejlődésükben, összefüggésükben a dolgokat. Ne felejt­sük el azonban, hogy mégis már kialakulásuktól kezdve van­nak olyan intézmények, melyek formájukban átéltek bizonyos társadalmi rendszereket. Tehát ha nem is öröktől fogva -van­nak és nem is tartanak örökké, mégis nem egyetlen gazdasági alap termékei. Ezeknek tartalma is azonban hiven tükrözi ^•zt az alapot, amelyen állanak, "áz alapoktól függetlenül létező és ható jogi nézetek és jogi intézmények.7.nincse­nek1;, mint azt az un. konstans elemekkel kapcsolatos vita záró tézise helyesen mondja.

Next

/
Thumbnails
Contents