Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 7.a.56.)

1958. február 1.

Bartolus a kommentátor hogyan hozta közel egymáshoz a germán Gewere'és a római birtok fogalmát s fejtette ki az idegen és saját birtok körvonalazásával az osztott tulajdon fogalmát. Rá kell mutatnunk arra is pl., hogy az innominat kontraktusok egy kategóriába vonása szintén középkori produktum. Mindez részben az egyetemes jogtörténetet, részben a polgári jogot fogja mentesite- ni jelentős anyagrészek előadásától. Mégis e kérdéssel is óvatosan kell bánnunk, odáig nem lehet mennünk, hogy pandektanyagot adjunk, csupán annak körvonalazásával kell megelégednünk, különösen visszaállítanánk a római jognak institutio és pandektaoktatását.

Ugyanakkor azonban figyelemmel kell lennünk arra, hogy aránylag milyen kevés szerep jut a római jog oktatásában a praeklasszikus jognak, a veteres jogtudományának, holott erre a Noviczkij-Peretyerskij: "Római jog" erősen ráirányítja a figyelmet /pl. a Gracchusok mozgalmával kapcsolatos és a culpa fogalmának kifejtését eredményező causa Curiana részletes ismertetésével stb./. Ugyancsak-a bur- zsoá romanisztika is újabban kezdi méltatni a voters jogtudományát, igy Wieacker, Kaser, Kreller, Pringsheim. Számolnunk kell tehát azzal, hogy a bizánci fedőréteg alatt lényegében nem egy, de két réteg van. a klasszikus jogtudományé és a köztársasági jogtudományé, ^mely különösen a köztársaság utolsó másfél századában teremtette meg legnagyobb alkotásait, az pedig ismételten felhívja a figyelmet az intorpolációkutatás jelentőségére, a szocialista romanisztika bizonyos mértékig est a kérdést elhanyagolta. Ez érthető is, hiszen döntő feladatnak az intézmények az alappal való összefüggéséinek feltárása mutatkozik. Mégis úgy véljük, hogy az inturpolációvizsgáíat nálunk uj értelmet nyer. a burzsoá romanisztika egy "atque, attamen, ideo" szóból, vagy egy páldabeszurásból, esetleg egy elméleti jellegű megjegyzésből, mint íiieophilus mester kedvenc szokásából, szükségképen interpolation következtet,

A szocialista roaanisztikának módja van a stílusbeli és grammatikai ismérvek mellett vizsgálat, alá venni azt is, hogy vajon megfelel-e a fenti ismérvek mellett tetszetősnek látszó megállapítás a gazdasági viszonyoknak, a gazdasági alap ismeretében vont következtetéseknek. Aligha tehetne a szocialista romanisztika ilyen körülmények közt oly megállapítást, mint pl. Monier francia romanis- ta, aki abból a körülményből, hogy az a. quanti minosisra vonatkozó helyek stiális és grammatikai ismérvek alapján interpoláltaknak látszanak, arra következtet, hogy ez a nagy áruforgalom szempontjából döntő jelentőségűnek látszanak szó intézmény csak a jusztinianu'szi praefeudális korban alakult volna ki.

Ur.BRÓSZ RGIMRT egyetemi docens:Tisztelt Kari Ülés! VI4 LáGHY" 11vtarünak a Jogtudományi Közlönyben megjelent cikke és jelenlegi előterjesztése után nagyon nehéz még valami újat mondani, egyáltalán bírálatot gyakorolni a római jogi tankönyv felett', a kérdést az én vonatkozásomban még az is megnehezíti, hogy elhalt ^^zdárn könyvéről v^n szó, s ez bizonyos mértékig befolyásolja mondanivalómat. Szomorú, hogy ezt a vitát már nélküle kell megrendezni s hogy már nem reflektálhat az itt elmondottakra.

/