Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 7.a.56.)

1957. december 21.

- 8 ­való foglalkozás ellen, akkor is kijelentették, hogy unják a KISz gyámkodását. Helyesnek tartja a Névai elv- társ által javasolt büntetést az órákat nem látogatók és fegyelmezetlenül viselkedőkkel szemben, mert tulaj­donképpen kevés számú ilyen hallgató rossz hatással van a többiekre is. Annak ellenére, hogy az egyetemi fegyel­mi szabályzat nem volt tudatosítva, mégis nagyon sokan érezték az évfolyamokon, hogy az órákra be kell járni. Nem tartja tehát mentségnek a fegyelmi szabályzat nem ismerését. Sokan még a gyakorlati órákra sem járnak be, ezek javarészt nem ösztöndijasok, tandijat is fizetnek, igy velük szemben anyagi szankciókat nem is lehet hozni. Pedig ezeket kell elsősorban büntetni, mert egyszerűen nem akarják ismerni a kötelezettségeiket ás teljesíteni sem. Véleménye szerint ezrekkel szemben úgy kell fellép­ni első büntetésként, hogy kevesebb vizsgaalkalmat kell adni számukra. A diákkörökkel kapcsolatban megjegyzi, hogy az első elgondolás az volt, hogy diákköri tag csak az lehet, akit a KISz javasol. Mégis tapasztalata szerint diákköri előadásokra járnak olyanok is, akiket a KISz nem javasolt. Szeretné tudni, ho^y milyen állásponton van a Kari Tanácsülés ebben a kérdésben, mert ha nem tartják be ezt az elvet, akkor a KISz-nek, mint javaslattevő szerv­nek nincs semmi értelme. Lr.BEÉR JÁNOS egyetemi tanár: Helyesnek látná, ha tájé­kozódnának a többi karokon a vitás kérdések felől, hogy ott mi a helyzet. Nem szabad előfordulni annak, hogy egé­szen más szankciókat javasoljanak a tanulmányi fegyelem be nem tartása esetén, mint azt más karokon teszik. Véle­ménye szerint az elhangzott javaslat, hogy a tanszékek a hallgató magatartása alapján döntsenek afelől, hogy vizs­gázhat-e valaki, vagy sem, nagyon súlyos. Tanszéki javas­lat alapján nem lehet valakit a vizsgától eltiltani fe­gyelmi határozat nélkül. Valószínű, hogy 2-3 hallgató akad minden évfolyamon, akit nem ártana eltávolítani az egye­temről, mert a többiekre is rossz hatással vannak, de ezek magatartását és körülményeit előzőleg tüzesen meg kell vizsgálni és fegyelmi határozattal dönteni sorsuk felől. Névai elvtárs javaslatát a szakdolgozatokkal kapcsolatban úgy módosítaná, hogy a szakdolgozat elbírálása előtt nem szabad kitűzni senkinek sem az államvizsgáját. Már az el­ső államvizsgatárgyból sem vizsgázhat, ha a dolgozata nincs beadva és elbírálva. Lehetetlen az, hogy a nem egy­szer előforduló eset rendszerré váljék, hogy amikor leül vizsgázni, esetleg nem is az első államvizsgáját teszi le és akkor adja be a levelező hallgató a szakdolgozatát. A KISz-nek javasolja, hogy jobban vegyék fénybe problémáik­kal kapcsolatban a professzorok segítséget. Kizártnak tart­ja, <hogy ha a KISz valamilyen problémájával, akár hallga­tóra, akár az egész évfolyamra vonatkozik, vagy valamely tárggyal kapcsolatos, az illetékes professzorhoz fordul, hogy az elutasítaná a segítséget. Az egyetemen osak ak­kor fog eredményes, jó munka folyni, ha a KISz- és a Párt- szervezet, valamint az egyes professzorok is jó kooperá­ciós tevékehységgel lesznek az állami szervek és egymás segítségére.

Next

/
Thumbnails
Contents