Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 7.a.56.)

1957. december 21.

- 7 zésére* A levelezők tekintetében a tanulmányi Osztály és a tanszékek liberalizmusa okozza, hogy minden kívánságuk teljesül; és ezen kivül a Minisztériumnál is mind több kedvezményt tudnak kiharcolni a maguk számára. Csak a levelezőkre káros, ha idejében nem vizsgázhatnak, és uj évfolyamot kezdenek annak ellenére, hogy elmaradt vizsgáik vannak az előző évből. Polgári jogból és büntető jogból aligha tudja behozni egy levelező hallgató az elmaradását. Ennek a következménye aztán, hogy az államvizsgákon derül ki az ide nem valók tudatlansága. Afci a II.évet pl. nem tudja befejezni III.évf karácsonyáig, azt évfolyamismétlésre kell utasítani. A délelőtti hallgatók vizsgaeredményeit feltétlenül figyelembe kell venni az ösztöndíj megállapításánál.

Dr.SERES IMRE kari MSZMP titkára; Az előző év laza fegyelme után nem lehet meglepődni, hogy ebben a tanévben is sok a mulasztás és általában nem megfelelő a hallgatók egyetemi magatartása. Véleménye szerint az eddigi hiányosságok megszüntetésére kiválóan alkalmas lenne a félévi vizsgákon szigorú követelményekkel és a terminusok betartásával fellépni. Ez kihatna a következő félév folyamán tanúsítandó viselkedésükre. A megállapított vizsgaidőszakon kivül nem szabad lehetőséget adni a vizsgázásra, ez áll a hallgatókra, de a professzorokra is, vagy más vizsgáztatókra. A vizsgákkal kapcsolatos szabályzatot kiegészíteni javasolná azzal, hogy az utóvizsgák esetén legalább 5O-IOO Pt utóvizsgadijat kelljen^ fizetni, ez bizonyára előnyösen befolyásolná az utóvizsgák számát. Nagy előnye lenne, ha a II.félév utóvizsga- teher nélkül indulna be és egyszer már rendet kell teremteni ezen a téren. Az elmúlt félév legkirívóbb fegyelemsértőivel szemben nem tartja helytelennek szigorú szankciók alkalmazását.

QZIIiI GYULA KISZ titkár; Pelmerült az a kérdés, hogy a klSz-tagság szégyen-e, más oldalról meg az nyert megállapítást, hogy nagy a tódulás a KISz felé. Ez ellentmondásnak látszik, valójában azonban mind a két jelenség fennáll. A KISz-tagság többsége ugyanis csak a KISz-gyü- léseken mer beszélni. Az évfolyamon, amikor az előadási teremben valami rendbontás és olyan kijelentés hangzik el, amit az egyetemen nem lehetne megtűrni, akkor nem mernek szólni, hallgatnak, mert a hangoskódókkal szemben szégyelik a KISz-tagságukat. A III.éven pl. egy évfolyam- gyűlésen támadták a KISz—t a hallgatók, hogy miért gyámkodik felettük, nekik semmi közük sincs hozzá, a KISz-ta- gok viszont alig mertek felszólalni. Olyan hangokat is eltűrnek, hogyha KISz—be belépni pillanatnyi elmezavar.

Az I. és III. évfolyamon valóban nagy a taglétszám, a tervezett kereteket túl is lépték, viszont a politikai foglalkozásokon alig vesznek részt és amikor szükség lenne rá, az évfolyamon is kevéssé hallják maga hangjukat, igy a II. és IV. évfolyam kisebb taglétszáma sokkal többet er, mert azokra számitani is lehet. Amikor a KISz akciót indított az órákon való hátra vonulás és mással