Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1956-1957 (HU ELTEL 7.a.55.)

1956. szeptember 22.

hogy az érettségi valamilyen katonai előnnyel járjon, Ha ezt el tudjuk érni, akkor ignn nagy mértékben lefaragódik a jelentkezés.

SZABÓ IMRE egyetemi tanár szerint is valóban rossz a felvételi vizsgák rendszere. Kitűnő érettségi bizonyitvány nem adnak ki olyanoknak, akik igen nagy mértékben elmaradnak. A javaslat is próbál egy ilyen átlagos megítélést adni. Ezen a területen azonban tovább kellene menni, a fokozott fellazítás irányában. A beszélgetés során szerzett tapasztalatokat, az intelligenciát a mostani felvételi rendszer nem méri fel. Kern lehet ilyen mechanikusan, mereven vizsgáztatni.

Nem ért egyet sem a 4./ a. sem a 4/c. pontokkal.

Ilyen extra egyetemi pluszokat nem tehetünk az érettségi bizonyitvénnyal szemben. A c./ ponttal kapcsolatban előadja, hogy ez nem jó, mert az embereket nagyon lehangolnánk vele, nehéz lenne a meg- valósitása. A b./ pontot tartja a legreálisabbnak.

TheISS EDE egyetemi tanár egyetért azzal, hogy a délelőtti hallgatóknál lazitani kell, de a levelező hallgatóknál véleménye szerint inkább szigorítani•

A levelező hallgatók vonatkozásában szükség lenne arra, hogy a Módszertani Bizottság szigorúbb felvételi vizsgarendet dolgozzon ki.

NIZSALQVSZKY ENDRE egyetemi tanár elismeri, hogy az adott keretek között igyekezett a Kar a legjobb eredményekre, de előfordultak hibák. Előfordult ez még a származás szerinti csoportositásnál is. Előfordult, hogy az O.M. előzetes tájékoztatót adott ki, hogy a felvételi anyagban a csillaggal megjelölt kérdéseket a jogi karokon nem szabad kérdezni, ipégis kérdezték.

A javaslatok közül a 4./ a. és a é/c. pont kérdésében ugyanazt akarta kifejteni, amit Szabó elvtárs fejtett ki. Nekünk nem szabad megállni a rósz fol- tozgatásánál, hanem gyökeresen meg kell változtatni azt. Néhány évvel ezelőtt tele volt a szaksajtó olyan ki±ajelentésekkel, hogy a nyugati államokban mennyi érettségis, van aki nem került be az egyetemre, de nálunk máskép van. Mos ez az álláspontunk csődbe jutott. Nem vesszük figyelembe azt a szempontot, hogy az egyetemi felvétel négy évre leköti az embereket a műn, apiacról. Meg kell látnunk, hogy a tömeges jelentkezésnek van egy anyagi háttere is. Aki az egyetemre kerül, annak szociális szempontból az életlehetősége biztosított. Ez egy olyan bázis, amelyre az egyetemi hallgatók meg is nősülhejfc. Két kategóriát kellene megkülömböztetni azokon a karokon, amelyeken felvételi hely van.