Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)
1956. május 5.
- o r/° A különös rész I.fejezete a Munkaszerződés. Nem fejti ki a szerző, mit ért az általános és mit a különös rész alatt. Véleménye szerint a munkaszerződést az általános részben kellene tárgyalni. Az általános rész és a különös rész tagolásánál kétféle megoldás lehet. Az általános részhez tartozzék a munkajogviszony általában; a másik megoldás az, hogy a különös részbe csak a vállalati és termelőszövetkezeti munkaviszonyok tartoznak. A könyv egyes helyeken pl. 113, 141.old. nem világit rá arra, hogy a munkajog egyes intézményei kiterjednek-e az államigazgatási dolgozókra is. így pl. nincs utalás a könyvben arra, hogy a kollektiv szerződés, amely munkajogi jogforrás a szerző véleménye szerint - nem terjed ki a dolgozók egy széles csoportjára, a közszolgálati alkalmazottakra. Meg kivánja jegyezni, hogy nem mindig szerencsés a fejezeteknek pontokra, alpontokra és betűkre való tagoltsága. A 16o.oldalon a 1.2/ a/ pontjában foglaltak helyett első pontként a c/ pont alattit javasolná felvenni, mivel az a/ pontban foglaltak: alapján nem érthető, hogy a szocialista társadalomban a munka miért becsület és dicsőség dolga, mig ha a c/ ponttal kezdi, ez világossá válik. Hiányolja, hogy a Munkaszerződés c. fejezetben a szerző nem fordit elég gondot a szerződés akar atelhatározási részére, amely pedig a szerződés egyik alapvető ismérve. A szerződéssel kapcsolatban ki kellene térni a kényszermunkára is. Helyesnek tartja, hogy a tankönyv nem korlátozódik a munkaszerződés tételesjogi fogalmának ■ infltHDufoayHX kifejtésére, hanem tartalmazza a munkaszerződés tudományé fogalmát is. Különösen azért, mert a Mt.l4.§ első mondata nem képezi a munkaszerződés tételes fogalmi elemét sem, mert benne van az "általában” szó, ami magában foglalja azt, hogy az első mondatban foglaltak nem a munkaszerződésre, hanem a munkaviszonyra vonatkozna! A 165.old. f/ pontjával kapcsolatban az a megjegyzése, hogy a tudományos fogalom meghatározásánál kellene kifejteni azt is, hogy az nem csak a kényszeritő erővel meg nem határozott elemek meghatározására vonatkozik, hanem a meghatározásban benne kell lennie annak is, hogy ezek az elemek milyen csoportját alkotják a diszpozi- tiv szabályozásnak. Ugyan ez oldal g/ pontjában kifejtettekkel szemben az a véleménye, hogy a szocialista gazdálkodó szerv közösségébe való belépés a munkaszerződés fogalmának nem tartalmi elen hanem a munkaviszony keletkezésének következménye. Az érvénytelenséggel kapcsolatban meg kellene írni, hogy különböző szabályok vonatkoznak a polgári jogi és a munkajogi érvénytelenségre. Rá kellene mutatni arra, hogy a munkajogban a törvényes tilalom nem teszi visszamenőleg semmissé azt, ami már megtörtént. A szovjet jogtól kell kölcscnvenni az érvénytelenség szabályát, amely ismeri a jövőre nézve való semmisséget. Éppen ezért mivel a munkajogban az ered ti állapot visszaállítása nem lehetséges. A munkaszerződés megkötésére irányuló valódi akarat hiányánál Nyizsalovszky véleménye szerint a szerzőnek foglalkoznia kellett volna a kényszerrel, a fenyegetéssel, valamint a tisztességtelen befolyássalseb. A 172.old. g/ pontjával kapcsolatban az a javaslata, hogy helyes lenne a munkakönyvbe nemcsak a munkabérnek a feltüntetése, ham
