Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)

1956. január 28.

— 18 —

lamnak és a jognak határozza meg az általános fogalmat, míg az egyet lényeges és fontos állami és jogi fogalmak és kategóriák meghatározd sát vagy teljesen mellőzi, vagy a logikai és didaktikai szempontok egyáltalán nem jönnek figyelembe a tankönyvnek szocialista állammal és joggal foglalkozó részébe helyezi el, igy utólag határozza meg előzőleg már a fejtegetés során többszörösen hasznait fogalmakat,^ zavart okozva az adott jelenség szocialista jellegének kifejtésénél.

Ez a kérdés azonban igy belenyulik a birálók harmadik ellenvetésének, a rendszer tulajdonképpeni lényegét jelentő I logikai ellenvetéseknek a tárgyalásába. Az állam-és jogelmélet rendszerének általános és különös részre való felosztásáréi, ennek helye j ségéről van szól. Amint már láttuk, a szovjet állam-és jogelméletber j uralkodó felfogás elveti az állam-és jogelméletnek általános és külc | nős részre osztását. A jelenlegi vitában az általános és a különös jj részre való felosztás elvi, logikai indoklását és alapjait főleg Szs 1 bó Imre támadta a ’’különösben különös" kellemesen ironikus, de egyál talán nem meggyőző ellenvetésével. Ez a vágás annál, is inkább nem üt telitalálatként ellenfelek plattformján, mert aparadox módon akkc amikor Szabó Imre az állam-és jogelméletnek általános és különös rés | re való felosztását azzal támadta, hogy a szocialista állam-és jog t 1 gyalása nem helyezhető a különös részben egy sorba az egyéb állam és ! jogti/pusok vizsgálatával, mert itt bizonyos értelemben már többről ! van szé, mint egyszerű állam-és jogról, mert akkor végeredményben a tanulmánynak azt a rendszerét indokolta és védte meg helyes elvi alapról, annak a különös részen belül kiemelten, külön fejezőben fog lalkozik a szocialista állam és jog kérdéseivel éppen a Szabó Imre ; érvelésében elhangzottakat, szem előtt tartva és elfogadva. ;

Nem lehet egyetérteni Szabó Imre felszólalásé- 1 nak azzal a részével sem, amelyben elvitatja még az olyan jelenségek | mint az állam-és a jog általános fogalmainak a jogosultságát is azza 1 az indoklással, hogy a szocialista állam-és jog fogalma semmiképpen i | nem vonaható egy kizsákmányoló tipusokat is felölelő általános állam és jogfogalom alá. Ez a - végeredményben a szovjet állam-és jogsiméi uralkodó felfogásával is szembenálló - fogalmi ninilizmus, egyáltalá nem segitené sem az állam és jogelmélet fejlődését, sem a tételes jo. tudományok munkáját, mert igy az állam-és jogelmélet egy a fogalmaka feloldó, folyékony, de egyáltalán nem tudományos fogalmak nélkül dől. gozó disziplinává válna. 1/

A hozzászólók azonban, mint látni, jóformán 1 egyetlen utalással sem támadták a tanulmánynak az állam—és jogelmélet § általános és különös részre osztó álláspontjának elvi alapjait. Ez ; § azért sem meglepő, mert - amint az a dolgozatból kitűnik, - a tanul-; 1 mánynak ez az álláspontja a marxista klasszikusok, különösen Marxnak. 1 tudományos exakt, dialektikus, az objektiv valóságot tükröző tételéé] | nyugszik. A Samu-féle rendszer az általános és különös dialektikus tervszerűségének a-lapján épül fel. Ez a rendszer mondhatni kétszere« 1 történeti és ez a történetiség mindkétszer logikai formákban, egysze; I általánosabb, másszor kevésbé általános /különös/ logikai formákban ii jelentkezik, amely formák az objektiv valóságot tükrözik vissza. Nem; I másról van itt szójf: mint arról, hogy az általános részben valamennyi. |l a történelem során eddig megjelent állam-és jog tudományosan exakt, dialektikus vizsgálata folytán olyan általános absztrakciókhoz jussul 1 el, amelyek kifejezik az állam—és jog mint történelmi kategóriák égé* ffj szenek és részleteinek általános ismérvéit. , ■

1/ Az általános fogalmak kidolgozásának szükségességét hangsúlyozza : 1 Pionthovszky "Az általános állam—és jogelmélet néhány kérdése" c. fejj legújabb tanulmánya is. /Szov.pon.p. 1956. 24» !•/ Cikkgyűjtemény,

1956. 34. sz.