Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)

1956. január 28.

- 19 A különös részben ez a történetiség tovább konkretizálódik olyképpen, hogy az állam és jog keletkezésével kezdve részletesen vizsgálja a különböző állam és jogtipusokat, történelmi megjelenésükben és az általános részben megfogalmazott általános absztrakciók segítségével, de azokon totfábbmenve feltárja az egyes állm és jogtipusok egészének és részleteinek sajátos, különös vonását. így nyer az állam-es jogelmélet rendszerében ez a dialektikus törvényesség, hogy az általános csak a különösben kel .életre, és hogy minden különös, igy vagy úgy általános /Lenin: Fii. füzetek./ gyakorlati megtestesülést és kifejezést.

Az állam-és jogelméletnek a tanulmányban kife tett rendszerét a dialektikus filozófiai alapokon túl - hangsúlyozva ; Szabó Imre azon állitását, hogy az állam-és jogelméleti tankönyv és ' az állam-és jogelmélettel foglalkozó monográfia rendszere között nem lehet különbség - didaktikai szempontok is indokolják. Nevezetesen az hogy lehetetlen az a helyzet, amit az állam és jogelmélet jelenlegi ■ rendszere hozott létre, hogy a tankönyv tanulói többszáz oldalon olvasnak olyan alapvető fogalmakról, amelyeknek magyarázatát és kifejtését majd csak a tankönyv utolsd részében találjuk meg. Az állam-és • jogelméletnek tehát az az elemi követelménye is indokolja, hogy a fej tegetésekben felhasznált fogalmakat, a helyes megértés céljából a fel használás előtt és nem utólagosan kell kifejteni.

Végül a tételes jogtudománynak az állam-és jogelmélettel szemben a támasztott jogos igénynek a kielégitését is nagyban elősegítené az a rendszer, amely az állam és a jog alapvető intézményeinek és kategóriáinak a tudományos kifejtését és meghatározását követeli az állam-és jogelmélet művelőitől. Ez a rendszer, mint láttuk, az állam-és jogelmélet művelőit szükségszerűséggel kényszerit arra, hogy ezeket az alapvető fogalmakat kimunkálják.

Péteri aoltán: felszólalásában két kérdéssel foglalkozott: 1/ az állam-és jogtudományok csoportosításának, rendsze; nek és 2/ az állam-és jogelmélet rendszerének kérdésével. Az állam-és jogtudományok rendszerével kapcsolatosan birálta a Samu Mihály által kifejtett azt az álláspontot, amely az állam-és jogtudományok három csoportot, állam-és jogelméletet, állam-és jogtörténetet és szaktudományokat ^külbönboztet meg. Péteri Zoltán az állam-és jogtudományok rendszerének kérdésében Szabó Imre nézetét fogadja el, amely az állan és jogtudományokat általános és különös részre osztja. Helyteleníti Samu Mihály tanulmányának azt a következetlenségét, hogy az állam-és jogelmélet rendszerét,- helyesen - általános és különös részre os zt j a] fel, míg az altala kifejtett helyes dialektikus tételekről elfeledkez' ve, az állam-és jogtudományok rendszerének felépítésénél e^t a felosz tást elveti. Ugyancsak helyteleníti Szabó Imre nézetét azért, mert e meg akkor következetlen, amikor az állam-és jogtudományok rendszerét általános és különös részre osztja,a tanulmányban az általános és különös dialektikus összefüggésről kifejtettek alapján helyesnek t§trt> ja, de elveti ezt, amikor az állam-és jogelmélet rendszeréről van szó.

Az állam-és jogelmélet rendszerének kérdéséb' a tanulmány álláspontját vallja és helyesli az állam—és jogelméletnek általános és különös részre való felosztását. Az állam-és jogelmélet jelenlegi rendszere, amint azt a tapasztalat is igazolja, elképesztő zavarokra és következetelnségekre vezet. A felszólalók által hangozta tott veszélyekkel szemben felhivja a figyelmet egy még sokkal nagyobb veszélyre, nevezetesen arra, hogy ha minden alapvető fogalmat és kate góriát a szocialista államról és jogról szóló részben tárgyalunk, akk ebben a részben tudománytalan káosz keletkezik és az a furcsa helyzet, áll majd elő, amelyet jelenleg is tapasztalhatunk, hogy vagy ezeknek L

általános alapvető fogalmaknak és kategóriáknak,a kifejtését adja és elragadja majd a teret a különös vonások kifejtése elől vagy forditva