Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)
1956. január 28.
- 16 Nem tartható a jogelmélet feladatának a szakjogtudomány elméleti alapkérdéseinek a megoldása. Le kell szögezni, hogy az állam- és jogelméletnek nem egyforma a kapcsolata a különböző szakjogtudományokkal. Szorosabb a kapcsolata például az államjog gal, vagy a nemzetközi joggal. A^jogtudományok felosztásának kérdésében az az álláspont tekinthető elfogadhatóbbnak, amely az általános és ágazati felos tást vallja. Az állam- és jogelmélet rendszerének felosztásához hozzá kell fűzni, hogy szükséges lett volna a szavakhoz a tartalmat ia megadni, mert ez nagyobb tájékozódást adott volna a bírálóknak, hogy mit milyen súllyal kiván tárgyalni a szerző. WELTNER ANDOR elvtárs megállapítja, hogy a rendszer kér- déseben azzal azailasponttal ért egyet, amely nem helyesli a jc elmélet általános és különös részre való felosztását. Pelmerül itt az a probléma is, hogy bizonyos fogalmak általános meghatározása teljességgel lehetetlen és már ezt is ai dályozza e felosztás tökéletes keresztülvitelét. Például hozhatc fel, hogy a szovjet munkajogtudomány megállapította, hogy nem le hetséges a munkajogviszony általános fogalmának meghatározása. Nem lehet egyetérteni Szabó Imrével abban a kérdésben, hogy a társadalmi szervezeteket az állami mechanizmus keretében kellene tárgyalni, mert ez éppen ama burzsoá vádaskodásnak nyújtana tápot, amely a szocialista társadalom szervezeteit állami szervezeteknek kivánja feltüntetni. Különösen ez a helyzet példí ul a szakszervezetekkel. Nem helyes e szerveknek valamiféle állí mi szervekként való kezelése. / A Samu müvében megadott elmekre való felosztást nem any- nyira fejezetcímeknek kell felfogni és azok méreteit, arányait szemlélni, hanem inkább tematikaként kell értelmezni, mely az á talános elveket kivánja ismertetni. Mindenesetre igy is bizonyo változtatásokat szükséges eszközölni a rendszeren belül. ECKHART FERENC a referátumot rendkívül gondolatébresztő nek tartja. A problémákat igen alaposan, mélyen veti fel és bát ran kivánja megoldani. Szükséges, hogy az állam és jogtörténet lyét a jogtudományok rendszereben meghatározzuk és helyes is le ennek az alapos megtárgyalása. 5 VAS TIBOR egyetemi tanár megállapítja, hogy az általáno és a különös fogalma viszonylagos és egymással szoros kapcsolat ban áll /történelmi materializmus - állam- és jogelmélet- szakj tudományok/. Bgy bizonyos tétel egy másikkal általános viszonyb van, egy továbbival pedig különösben. Az absztrakciónak különbö fokozatai vannak tartalmi gazdagsága szerint. A marxizmus-leniű mus módszere, egy történeti tényekből logikai általánosításokat végez. Ennek felel meg helyesen a jelenlegi állam- és jogelméle rendszer, amely történeti megállapításokból logikai következtet seket von le. Samu rendszerének általánosításai túl mennek azor határon, amelyet megengedhetünk magunknak. A fogalmak - így ? n pl. a jogviszony minden időkre érvényes általános és absztraktí galma - tartalomnélküliekké válnak. Ez tulajdonképpen annak a \ szélyét idézné fel, hogy a régi jogi enciklopédiának megfelelőé dolgozzuk ki tárgyunkat, amely a valóságtól teljesen távolálló h filozófiai magaslat okba11 szeretne emelkedni, megtagadván társa dalomtudományi mivoltát..
