Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)
1955. december 23.
1/2 - 2 éves időterjedelmü tanulmányút jának szervestetéséről, a Szovjetunióba és egyes népi demokratikus országokba. Az egyetemek hallgatóinak külföldi tanulmányútra küldését * ezidőszerint célszerűtlennek tartom. Támogatjuk azonban a hallgatók és az őket kisérő oktatók önköltséges, rövidebb időtartamú /l-2 hetes/ cserelátogatásainak megvalósitását. Ezek szervezéséhez a Minisztérium Külföldi Kapcsolatok Csoportja a szükséges segítséget megadja. Egyetértünk azzal, hogy amennyiben középiskolás tanulók mennének ki ösztöndíjasként humán jellegű karr szakra, úgy a tanszékek ismerjék meg őket. Ehhez a lehetőséget biztosítani fogjuk”. tudomásul szolgált. 1. A TANÁRI EGYÉKISÉG, MAGATARTÁS. PÉLDAMUTATÁS SZEREPE AZ EGYETEMI N VÉDŐMUNKÁBAN. NIZSAL0V3ZKY ENDRE egyetemi tanár előadja, hogy a Felsőoktatási Szemlében megjelent cikk olyan, melyet minden oktatónak csak követésre ajánlhat. DEKÁN véleménye szerint a bizottsággal közösen kidolgozott tanulmányából sok minden hiányzik és ezekhez szeretne kiegészítést kapni. DECK SALAMON egyetemi tanár az egyik embernek a másik emberre való ráhatásával kapcsolatban felveti, hogy előfordul: egy-egy hallgató beleesik eg.y professzor bűvkörébe és ez jó hatást gyakorol a hallgatóra. Véleménye szerint a hallgató szeretetét kell elérni. El kell érni, hogy kialakuljon a hallgató bizalma a^professzora iránt, hogy a hallgató problémáival keresse meg tanárát. DÉKÁN csalódással állapitja meg, hogy szélesebb körben nem keltett fel tanulmánya gondolatokat. A ráhatás kollektiv jellege, komplex hatása minden hallgató, minden professzor közös kapcsolatát fejezi ki. A tanári egyéniség nevelő ereje elsősorban az oktatás fő formájában jelentkezik és nem akkor, ha a tanár egy-egy hallgatóval beszélgetést folytat. A kollektiv ráhatás kollektiv egysége abban is meg kell hogy nyilvánuljón, hogy annak egységes világnézetből kell kiindulnia* Úgy gondolja, hogy megint beszélnie kell^a^Kar oktatói egységéről. A különböző viták és nézetelterések a kar oktatói között, gátolják a nevelő munkát. ^incsenek egységes módszerek - hangsúlyozta - a hallgatók szeretetének és bizalmának megszerzesere. ^.inden— esetre nem várhatunk ezen a téren gyors eredményeket. yleg-^ győződése, ha huzamosan törekszünk a helyes viszony kialakitá- sára - ha nem is gyorsan - de feltételenül eredményeket lehet elérni. Ilyen kezdeti eredményeket értek el egyes patrónusi tisztet betöltő fiatal oktatóink.
