Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)

1955. december 23.

- 3 ^ Br

SZABÓ IMRE egyetemimtanár egyetért a Dékánnal abban, hogy a ráhatást az előadás, a tananyag során kell elérni. A professzor sokszor nem találja meg e megfelelő formát, hogy a hallgatók problémáiról hogyan beszélgesse. A fiatal oktatók ebből a szempontból kedvezőbb helyzetben vannak. A nagy általános kérdésekről a tanár tud beszélni, igy pl. az irodalom kérdéseiről, felvételünk az EKSZ-be stb., mert erről az órán is lehet beszélni. A kiaebb kérdések, melyek esetleg áthallgatok problémái, nem kerülnek a professzor elé. A hallgatókat, még róluk: beszélve sem tekinthetjük "gyermekeknek".

BEÉR JÁNOS egyetemi tanár.megállapítja, hogy Szabó elvtárs hozzászólása azt tükrözi, hogy nem él még eléggé benn a Karon. A többi tanároknál.ez nem egészen igy áll. Kern kellene információs szolgálatot rendszeresiteni, kivéve a.nevelési konferenciákat. Néha túlzottan '•foglalkoznak" egyes hallgatókkal. A szervezett módszerek ilyen esetben néha mechanikus megoldási reményeket rejtenek magukban. A nevelőmunkát a szervezettségből fel lehet szabadítani, nem mechanikusan kell a nevelést végezni.

Természetesnek tartja, hogy a fiatal oktatóknak a hallgatók felé más a viszonya,■mint a tanároknak. Számtalan területe van annak a lehetőségnek, hogy a hallgatóka közelebbről megismerjék /rendezvények, meghívások stb./

NIZSALOVSZKY BŰDRE egyetemi tanár a tömegpsziöholó- giának nagy jelentőséget tulajdonit. Vannak olyan évfolyamok negyedszázados oktatói Tevékenysége alatt, akikkel most is tartja a kapcsolatot és vannak olyanok, akikkel minden kapcsolata megszakadt. A bizalom felkeltését a maga részéről is i— gén fontosnak tartja. Ezt_ néhány példával is illusztrálja. A hallgatók i^en élénken figyelik a professzorok közti tudományos ellentéteket. Ezekkel a problémákkal szintén felkeresik a tanárt.

Bem ért egyet Szabó elvtárssal abban, hogy a hallgatókat minden körülmények között magázzuk. Ebben a kérdésben Beér Jánoshoz csatlakozik.

MÓRA MIHÁLY egyetemi tanár felveti a kampányszerű nevelés kérdését. Vigyázni kell - mondotta - ne legyen az a látszat a hallgatóknál, hogy "most nevelnek engem". Véleménye szerint a hallgatók tegezése megtiszteltetés lehet a hallgatók számára. A tegezés alkalmas a bizalmi légkör megvalósítására.

A maga részéről csak a régen ismert hallgatókat tegezi.

SELTNER ABDQR egyetemi tanár előadja, hogy előadásai során a volt "esti hallgatókat közelebb érezte magához talán azért, mert ezek az elvtársak már kintről jöttek, az életből.

A nevelés módszereit fel kell használni, hogy az elméleti tételeket hozzuk minél közelebb a gyakorlati élethez.

BECK SALAKON egyetemitanár a tudományos vita kérdésével kapcsolatban a múltból vett pillával illusztrálja, hogy azokat nem nagyon lehetett tudományos vitának nevezni, hanem személyes harcnak. Nehezményezi, hogy többször előfordul házasfelek szétválasztása úgy, hogy az egyik felet másfelé helyezik. Véleménye szerint ez sokszor a házasság felbontásához vezet.