Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)
1955. december 3.
- 13 Látszik az égésß anyagon, hogy Theiss elvtárs a marxizmusból indul ki, ismeri a dialektikus és tört« ^ materializmust* Szerinte nemcsak a hallgatók viszonyából kiindulva kellett-volna tárgyalni, hanem az egészmegye- temi közösség viszonylatából* A másik általános megjegyzése; azt hiszi, hogy az egész tanulmánynak az a jellege, hogy kissé bátortalan* Bátrabban ^kellett volna a kérdéshez hozzányúlni* Az alkotó munkák között nemcsak mennyiségi, de minőségi különbségek is vannak* Teljes erejével és szeretedével szeretne segíteni ebben a kérdésben - mondotta-. Készleteiben: Amikor a kapitalista társadalom-e- gyeteméről beszélünk, túlzottnak találja azt a megállapi- tást, hogy az abban látta a feladatát, hogy a hallgatóságot megismertesse a tudományok eredményeivel, a tudományos^ kutatás módázereivel és hogy az egyetemi tanár hivatását abban látta, hogy megadja a lehetőséget a hallgatóknak a Választott tárgyból az ismeretek megszerzésére. A referátumban úgy van előadvaj hogy a kapitalista egyetemeknél ez volt az egyedüli cél* A tanulás módszereinél különösen az emlékezet fejlesztésével és jellegével kapcsolatban az a véleménye, hogy azt feltétlenül el kell fogadni, hogy az emlékeztető készséget nagyon nagy mértékben lehet fejleszteni. Le bizonyos adottsági elemek is vannak. Ezt nem szabad elhanyagolni. Az emlékezet fokozásának többféle eszközét kellene felsorolni* Részletesebben kellene foglalkozni az ü.n. “magolás" helytelenségével* A IV. részhez, amely az egyetemi munka megismertetésével kapcsolatos, az a megjegyzése, hogy nekünk már az I. évtől kezdve nem szabad lemondanunk mind a két módszer alkalmazásáról. < MARTON G-ÉZA egyetemi tanár teljes elismeréssel nyilatkozik a referátumról. Azt azonban nem tudta teljesen megérteni, hogy kinek szól a referátum, az oktatóknak-e vagy a hallgatóknak-e* A referátum a tanulás módszerei cimet viseli, de háromnegyed részében a tanitásról szól* THEISS ELE egyetemi tanár Marton professzornak azt a választ adja, hogy általában mind a két részre szól, de a tanulóknak lett szánva, időnként utalni kellett azonban arra, ahogy azt a módszert közvetíteni kell* Az a rész természetesen az oktatóknak szól, amely azt ismerteti, hogy a módszereket miként kell a hallgatókkal megismertetni, mert ez az oktatók dolga. Ezért van összevetve a kettő. A MARTON GÉZA egyetemi- tanárnak az a véleménye, hogy az előterjesztendő javaslatot úgy kellene megfogalmazni, hogy ne a katedráról kellene ezeket an módszereket megismertetni. 9 MÁRTONFFY KÁROLY egyetemi tanár szintén nagy el- ismeréssel nyilatkozik Theiss elvtárs referátumáról* Véleménye szerint az, ami az utóbbi 4—5 hónapban történt a nevelés terén, messze-messze felülmúlja az eddigi eredményeket. A nevelés, oktatás szempontjából nagyon döntő, hogy milyen hallgatókat kapunk az egyetemre, a XVIII* századhoz viszonyítva a nevelés kérdésében a XIX. század-
