Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)

1955. december 3.

Végül egy technikai javaslatot tesz a tankönyvirás— sál kapcsolatban. Még pedig azt, hogy általánossá kellene tenni a név- és tárgymutató bevezetését»

*

BEÉR JÁNOS egyetemi tanár hasznosnak tartja a tankönyvirás sál kapcsolatos mai vitát, A tankönyv és a kézi- könyy viszonyánál meg kell állapítani, hogy az alapos feldolgozást egyik sem nélkülözheti. Ki kell elégiteni az oktatási és egyéb igényeket is,

» -fr

Az állam- és jogtörténeti és a jogelméleti összeütközéseket el kell kerülni. 1945-től kell kiindulni, de bizonyos alapvető intézményeknél tovább is vissza kell nyúlni. Véleménye szerint az átfedés kérdését fétisként kezeljük* A stílusnak érdekesnek kell lennie. A tankönyvnek tükröznie kell az idő egyéniségét. Az egy vagy több szerző kérédésében a fontos az önkéntesség kérdése. Helyesnek tartja azt a kollektiv tankönyvirást, amely az államjogi tankönyvnél jelentkezik, ahol is a könyv ténylegesen kollektiven kerül megírásra.

Kérdés, mi történik, ha a szerzőtársak között vagy a lektorálás során vita merül fel, A kérdés megoldására valamelyik jogi szervezetet kell felkérni. /Jogi- Szakbizottság, Akadémiai Főbizottság/,

& segédletek kérdését is figyelembe kell venni. Függelékként ezeket a tankönyvbe fel kell venni. Még pedig azokat, amelyekhez a hallgatóknak nehéz hozzájutni,

NÉVAI LÁSZLÓ egyetemi tanár hangsúlyozza, hogy lassan mindnyájan érdekeltté válunk a tankönyvirás kérdésében. A tankönyv terjedelme szorosan összefügg annak jellegével /tankönyv, kézikönyv/. A Szovjetunióban először terjedelmes tankönyvek készültek és csak később került sor kisebb terjedelmű tankönyvek készitésére. Ahhoz, hogy rövid tankönyvet lehessen Írni, a tudomány megfelelő fejlettsége szükséges. Nem lehet hivatkozni egy-egy kérdésnél mindig jogi irodalomban megjelenő cikkre vagy tanulmányra, mert ezek nem adják a kérdés tudományos feldolgozását s igy nem adunk segítséget a hallgatóknak.

^Valami történelminismeretet az egyes^szaktárgyaknál kell adni, A szovjet tudomány ismertetésére példaszerűen, a nevelés szempontjából is utalni kell. A "határvil- longások” az egyes tantárgyak - különösen az állam- és jogelmélet - kérdésében negativ jellegűek. A jogelmélet inkább lemond egyes kérdésekről, mint ragaszkodnék 'hozzá.

Az átfedések lehetősége általában csekély,

* Végezetül a szerkesztő jogaival foglalkozva az a megállanitása, hogy a tézisek nem áldották meg ént a kérdést. Helytelen, hogy a szerkesztő ugyan jogot nem kap, de a felelősséget vállalnia kell.

EOKHART FERENC egyetemi tanár véleménye szerint a jogtörténetnek 1945-ig nehéz elmennie. Kénytelenek egyes kérdéseket átengedni a szaktárgyaknak /pl, családjog/.

Csak fővonalakban tudják a fejlődést bemutatni. Szinte a feuudális intézmények ismertetése -szerinte- fontosabb,^ mint a burzsoá intézményekéi Lehetetlen egyelőre a jogtörténetnek azokat a szempontokat megvalósítani, melyek itt * felmerültek.