Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)
1955. december 3.
Nem ért egyet Mórával a terjedelem kérdésében* Figyelembe kell venni, hogy a hallgatók több tárgyból készülnek* Helyesnek tartja Farkas József 400 oldalas javaslatát. A történeti résszel kapcsolatban megállapítja,^ hogy igen nehéz meghatározni annak terjedelmét. A történeti terjedelem megállapításánál különböző szempontokat kell figyelembe venni. VAS TIBOR egyetemi tanár helyesli a téziseknek a kollektiv tankönyvirásra vonatkozó javaslatát. Szerinte a szEizáknsk szerkesztőnek kellene nagyobb lehetőséget biztosítani. WEITHER ANDOR egyetemi tanárnak az a véleménye, hogy a téziseket nem kell kódexként kezelni. A magasabb évfolyamok tankönyveinek az alacsonyabb évfolyamok tankönyveire kell támaszkodniok, azonban ezek a tankönyvek ma még hiányoznak. Különösen az állam- és jogelméleti tankönyv kidolgozásánál nagy gonddal kell eljárni. A terjedelemnél feltétlenül meg kell állapítani egy bizonyos felső határt. - Az egyéni vagy kollektiv Írással kapcsolatban - véleménye szerint - ahol megvannak a tárgyi feltételek, helyesebb a kollektiv tankönyvirás. A tankönyvek megírásánál figyelembe kell venni, hogy a tételes tárgyak életideje esetleg 2-3 év. Ezt a tankönyvviták megszervezésénél, lektorálásánál figyelembe kell venni. SZABÓ IMRE egyetemi tanár a tankönyvirásnál a tankönyv-jelleg kidomboritását javasolja. A tézisnek * azt a a helyes kérdését veti fel, hogy a tankönyv rendszere eltérhet a tudomány rendszerétől. - Erre célzott az előkészítő anyag, hogy a tanulás módszerét - különösen megmutatkozik ez az állam- és jogelméletnél - figyelembe kell venni. Van - mondotta - jogászi stilus, mint ahogy van mérnöki és másféle stilus is. A közfelfogás számtalanszor kifogásolja a .régi maradványokkal teli, rossz jogászi stílust. Ez persze nem azt jelenti, hogy úgy Írjunk, hogy bárki elolvas először egy jogi könyvet, azt mindjárt megértse. Be azt igen, hogy az érthető, magyaros legyen. A tézisek erre céloztak. Az állam-.és jogelmélet még sok kérdést nem oldott meg. Be megoldották sokszor - jól vagy rosszul - a tételes tárgyak .művelői saját stúdiumuk keretén belül, ■c^zt esetleg az állam- és jogelmélet is hasznosíthatja. Bizonyos tudománytörténeti alapot minden tankönyvnek tartalmaznia kell. A jogtörténetnek elvileg mindent, ami p jogtörténet, fel kell dolgoznia. Mindeesetre 1945-ig el kell jutnia. A részletkutatásokat 1945 után az egyes szakágaknak kell megoldani. A kollektiv munkára vonatkozólag az a véleménye, hogy mindenkinek titkos vágya, hogy a tankönyvet egyedül ő írja. A maga részéről, ahol lehet, ott kollektiv tan- könyvirást javasol, még akkor is, ha ez a kollektivitás nincs meg, mint erre Hajdú elvtáhs helyesen mutatott rá. *
