Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)
1955. december 3.
DEKÁIT két kérdést intéz az előadóhoz. 1» Hit ért a tudomány és a tankönyv rendszere közötti különbségen, 2, Hallott-e arról, hogy a mérnökök és az orvosok saját stilusuk ellen harcolnak? FARKAS JÓZSEF kéri, hogy a. Dékán elvtárs első kérdésére a jogelmélet képviselői válaszöljanak, a második kérdésre azt válaszolja, hogy a rossz jogászi stilus elleni harcot hirdeti, MÓRA MIHÁLY e0yetemi tanár hozzászólása /felolvassa/ Az előadmány legfontosabb tételeivel, különösen a— zokkal a módszertani elvekkel szemben, amelyeket a tankönyv alkotásánál szem előtt kell tartani, nem lehet sok ellenvetést tenni. Sőt, mi 'több, ezek jórészét szaktárgyaink tankönyveire is alkalmazni lehet. Az előadmánynak kevés az ocsu- já, sok a tiszta búzája. Van azonban néhány részletkérdés, amelyre nézve más megoldásokat is lehet találni, mint aminőket az előadmány javasol. Hozzászólásomban 1,/ az előadmány cimével, szerkezetével, szövegezésével foglalkozom, majd főleg a következő kérdésekkel: 2./ a tankönyv hivatása, terjedelme, 3. az alapvető, nemvitás és a probelmatikus kérdések a tankönyvben, végül 4./ néhány apróbb tartalmi megjegyzést teszek, 1. Az előadmány lényegileg a jogi tankönyvirás módszertani követelményeivel foglalkozik: fejezeteinek felirata szerint is módszertani kérdésekkel kíván foglalkozni, A II,-IV, fejezet, amely a 35 pontból a 6.-35. pontot foglalja magában, cime szerint módszertani kérdésekkel foglalkozó fejezet. Minthogy a mü túlnyomó részét módszertani kérdések teszik ki, ezt az elaborátum cimében is helyesebb lenne kifejezni, így valamivel szerényebb lenne, mint a jelenlegi Halapelveket** kidomborító cim, de tartalmát jobban tükrözné, Azonfelül vitatható, hogy a pontokba foglalt kérdések mind. alapelveknek tekinthetők-e a jogi tankönyvirás 35 alapelve kicsit soknak látszik, a tervezet igy bizonyos alapelv inflációt inkorporál. Vajon a tankönyv kiegészítése, továbbfejlesztése is alapelv? Az alapelv bizonyos rangosságot, kiemeltséget jelent. A .tervezet helyesen támaszt magas kívánalmakat a ■tankönyvek iránt, helyes tehát, ha a tankönyvirás legfőbb módszertani követelményeit magában foglaló tervezet is kevés kifogásolnivalót tartalmaz. így jobban tudja betölteni hivatását« ’-b" Az előadmány szerkezete általában nem kifogásolható. Csupán az V. fejezet lóg ki egy kicsit. Hagyobb baj nélkül bele lehetne olvasztani az I, fejezetbe. Ismétlések is kebés helyen fordulnak elő és ezek könnyen kiküszöbölhetők. így például az előadmány a tankönyv rendszerével az 5. ás a 9. pontban is foglalkozik. Elég lenne egy helyen. Az 5..pont szerint a tankönyv rendszerének kialakításánál csak a didaktikai szempontok uralkodhatnak, a 9. pont szerint a tankönyv Mfelöpitettsöget" /azt hiszem elég volna felépítését/ és rendszerét a pedagógia szempontok határozzák meg. A kettő nem ugyanaz? A történeti