Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)

1955. december 3.

Elnöklő Dékán üdvözli a megjelenteket, a kari tanácsülést megnyitja.

PÉKÁ3T felkéri Farkas József elvtársat, hogy a jogi tankönyvirás módszerei c. referátumhoz ha van kiegészíteni vagy hozzátennivalója, szíveskedjék előadni.

FARKAS JÓZSEF a napirendi pont előadója kiegészités- képen közli, hogy az~Oktatásügyi Minisztérium utasítása alapján az Állam- és Jogtudományi Intézet dolgozta ki a tankönyvirás téziseit. Néhány vitatott kérdést kíván felvetni*

1# A tankönyv és kézikönyv viszonya. Általános szempont, hogy a kettőt el kell különíteni. Figyelembe kell venni azonban, hogy kézikönyv aem £11 rendelkezésre, erre azonban a gyakorlati életben dolgozóknak igen nagy szükségük van.

Azt a kompromisszumos megoldást kellene elfogadni, hogy a petit szedést kell alkalmazni.

2. A tankönyv tartalmi kérdései. A tankönyv alapvető ismereteket közöljön, fiz persze tantárgyanként különböző. Az államigazgatási jognak több tételes anyagot kell tártál— maznia0ielfogása szerint a tankönyv rendszerének nem kell a tudomány rendszerét követnie.

3. A szovjet és a népi demokratikus anyag alkalmazása. A szaktárgyaknak a szovjet jog és jogtudomány eredményeit a magyar jogintézmények tárgyalása során használják fel.

4. A történeti anyag feldolgozása. Az egyes tudományágak történe "bét a szaktárgyaknál kell tanítani. Kérdés, hogy a felszabadulás előtti anyagból mennyit tanítson a jogtörténet. Mindenesetre a jogtörténetnek a felszabadulásig el kell jutnia.

5. Az átfedések kérdése» A klasszikusok az állam- ás jogelmélet kérdései, ezekkel az állam- és jogelmélet kell, hogy foglalkozzon.

6. Egyéni vagy kollektiv tankönyvek írása. Helyesebb az egyénileg irt tankönyv. Ez azonban jelenlegi viszonyaink között nem oldható meg. A Szovjetunióban a tankönyveket kollektiven írják.

7. Vitatott kérdések exponálása. A tankönyvekben az általánosan elfogadott tételeket kell kifejteni. Vitás kérdéseknél közölni kell a különböző ellentétes álláspontokat.

8. Egységesség kérdése. A szerkesztő felelős a tankönyv egységéért. Ez azonban nem jelenti, hogy a szerkesztő oktrojálhatja saját álláspontját szerzőtársára. *

9. A bírálók feladatai. A bírálónak konzultánsnak kell lennie.

*

10. Viták problémája. A tankönyv előzetes megvitatása feltétlenül szükséges, de a tankönyvet megjelenés után is meg kell bírálni.

*

11. "Jogászi" stílus. Harcolni kell az ilyen stilus

ellen.