Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)

1955. november 9.

SZAHEL LAJOS hangsúlyozza, ho0y Ő nem az államforma fogalmát hiányolta, hanem azt kifogásolta, hogy egyetert a .tárgyalt állásponttal

BEÉR JÁNOS megjegyzi, hogy a jegyzetben emlitik azt, hogy vit᧠az államforma-fogalma s ezt azután mégis egyöntetűen

' elfogadottként tárgyalják*

* '

VAS TIBOR egyetemi tanár a mai vitával nem tartja lezártnak a jogelmélet anyagával kapcsolatos vitát. A rendszerrel kapcsolatos kérdéseket majd későbben vitatják meg. A definíciók kérdésében elhangzottaknak a kérdéseit a tankönyvben meg kell oldani*

*

' • *•

BEÉR JÁNOS egyetemi tanár összefoglalva a bírálatokat megállapítja, hogy könnyebb bírálni, .mint Írni, de még könnyebb egyáltalán nem bírálni. Felelősnek tartja a Kar minden oktatóját az állam- és jogelméleti jegyzetért.. A Kar valamennyi oktatójának segítséget kell nyújtani az állam- és jogelmélet tankönyvének megírásához* Nem tartja helyesnek Eöldesi elvtárs elgondolását, hogy egy ember Írja a tankönyvet, de helyesnek tartja azt, hogy egy ember szerkessze és ténylegesen szerkessze a tankönyvet*

' < WBLIBBR ANDOR dékánhelyettes megállapítja, hogy a

vita során sok lényeges kérdés merült fel. A bírálat és a vita anyagából levonható főbb elvi és módszerbeli következtetések - megítélése szerint - a következők:

|

1* Fontos követelmény a négyéves egyetemi oktatás egysége. Ezzel kapcsolatban - az állam- es jogelméleti jegyzetre vonatkozóan - a következő kérdések merülnek fel:

a. / a szaktárgyakkal való kapcsolat;

b. / a marxizmus-leninizmussál való kapcsolat;

c. / a történeti tárgyakkal való kapcsolat;

d*/ az I. évfolyamon való előadás kérdése.

*

ad a./ A szaktárgyakkal való kapcsolat szempontjából a leglényegesebb az, hogy az állam- és jogelméleti jegyzet megfelelő alapot teremtsen a felsőbb évfolyamokon oktatott szaktárgyak számára, vagyis az egyes szaktárgyak ,

szilárdan támaszkodhassanak az állam- és jogelmélet meg- . z j állapításaira, főleg bizonyos alapfogalmakat illetően. / :

ad b./ Valóban nagyon nehéz kérdés a megfelelő összhang és ugyanakkor a kellő elhatárolás egyfelől a marxizmus-leninizmus, másfelől az állam- és jogelmélet között. Aziirányelv talán az lehetne, hogy a marxizmus- leninizmzs a legál alánosakban foglalkozzék az állam és jog kérdéseivel.^Az állam- és jogelmélet pedig már a szaktárgyakra tekintettel dolgozza fel az állam és jog legalapvetőbb kérdéseit, vagyis a marxizmus-leninizmus oktatása során fel kell tárni az állam és jog lényegét. Az állam- és jogelmélet oktatásának pedig az a feladata, hogy már érzékeltesse azokat a kapcsolatokat, amelyek az állam- és jog, valamint j

az egyes s aktárgyak között fennállónak. így pl. a marsiz- mus-leninizmusnak nem kell foglalkoznia a jogágazatok problémáival, az államapparátus egyes szerveivel stb., az I

állam- és jogelméletnek pedig ezekkel a kérdésekkel fog- !

lalkoznia kell. x |