Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)

1955. november 9.

lamtörténet belső funkciójának ismertetését le lehetne rövidíteni; például a rabszolgatartó társadalom felépítésénél ismertetni lehetne a jog ás a válássi forrnak összevonását.

Ki lehetne térni a formiizmusra ás a szimbolizmusra,

A feudalizmusra is általános vonatkozások kidombo- ritasát szeretné hangsúlyozni, a részletek elhagyásával,

>EÉR JÁNOS egyetemi tanár azt^a fonalat veszi fel, amelyet Heck eivtárs vetett fel. Kém ért vele egyet. Szeretné ezzel kapcsolatban felhívni a figyelmet arra, hogy minden tanszéknek van nnyi könyvhitelkerete, hogy beszerezze az összes jegyzeteket. Sajnálja, hogy már nincs itt Hajdú elvtárs, mert neki is válaszolna. El kell vlvasni az anyagot, amit kritizálni akarunk, meg kell kritizálni a kritikát is. Itt a bírálókat_kát,csoportba lehet osztani, az egyik csoport^ amelyik olvasta a jegyzetet, szóval a jegyzet ismeretével terhelten bírál, a másik rész nem olvasta a jegyzetet, ez alapon a tárgy ismerete nélkül szabadon bi- rál, A marxizmus nemcsak azt igényli, hogy a világot megismerjük, hanem azt is,hogy a világot megváltoztassuk. Ugyan ez áll a mai vitára, mert azért tárgyalunk, hogy a tényeket megváltoztathassuk.

A megkapott részletbirálatok olyan sokfélék,hogy nem lehet őket közös nevezőre hozni. Erre utalt már az összefoglaló bírálatban is. Az ilyen jellegű bírálatokat más módszerekkel kell megvitatásra előkészíteni. Ebben az állami vezetést is és sajut magát is hibáztatja.

Szekután visszatérve a vitára, megállapítja, hogy nem lehet teljes egészében eredménytelennek mondani.

Azok a hibák, amelyek itt felvetődtek, meg is vannak, ezeknek a konzekvenciáit le is kell vonnunk. A marx- ismus-leninizmus tárgyak és az állam- és jogelmélet közötti nehézségek megoldása a fontos. A filozófia előrehozását nem tartja helyesnek. Alsóbb évfolyamokon nem értenék meg kellőképen a hallgatók. Nem tudja elfogadni az állam- és jogelmélet II. évfolyamra való áttevesét sem.

Az állam- és jogelméletnek meg kell alapoznia az összes tételes tárgyak megtanulását, az egész oktatásnak együttvéve kell arra az eredményre vezetnie, hogy a hallgatók marxista jogászokká váljanak. Ha jól tanitunk, akkor arra neveljük a hallgatókat, hogy magasabb igényekkel tudják az állam- ás jogelméletet tanulni, e tárgyban elmélyülni.

Nagyon örülne annak, ha az V. évfolyam bevezetésével ezt a segítséget mag tudnánk adni a hallgatóknak. Azt hiszi, hogy ezt a feladatát az állam- és jogelméletnek nem engedhetjük el, ho^y megalapozza a többi tárgyak tanulását.

A tanulás rendszerének a megváltoztatásával est meg is lehet oldani. A többi tárgyakhoz való viszonyát is meg kell vizsgálni, Eelül kell vizsgálni a történeti részeket. Szerinte ezek túlságosan történetiek. Az állam- és jogtörténetnek, az egyetemes jogtörténetnek és az állam- és jogelméletnek összehangolásával sokat lehetne elérni.

Nehezebb az összhang megtalálása a marxizsmis-le- ninizmussal. Vannak egyes részek, amelyek a jegyzetben túlzottan vannak tárgyalva, amelyeknek kifejtése a"marxizmus- leninizmushoz tartozna. Az állam- és jogelméletnek építenie kell arra, hogy a forradalmi tanításokat már elmondották az I. évben. Ott, ahol átfedés van, csak utalni kellene arra, hogy majd részletesebben tanulni fogják pl. az ál-