Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)
1955. november 9.
lam- ás jogelméletben egy félév múlva. A IV. fejezet tanitása nemcsak egyetemeken szükséges, hanem minden vonalon, még a gyárakban is. Ennek ismeretére rá kell vezetni a hallgatókat, mert ennek ismeretében sok mindent megértenek. Helyesnek tartaná Vargáné javaslatát, a kötelező olvasmányok kiadásával azonban valami zavar van. Azt a javaslatot teszi, hogy az oktatás keretében határozzák meg a könyv szerzői, hogy az egyes fejezetekhez mi a kötelező olvasmány. Az alapanyagot nézve igy kiindulva sok nehézségtől, tehertől szabadítjuk meg a hallgatókat. Ide tartozik »még a szerkezeti rész. Nem tudja elfogadni Pöldesi Tamás elvtárs javaslatát. A tudomány mai f állásában^ amikor még sok felei óla ozás hiányzik, alapjában 'ezt a szerkezetet el lehet fogadni. Van egy általános I. rész és egy különös II. rész. Az első rész magában foglalja mindaz' államra vonatkozó részeket, nem nagyon részletesen. Ide kellene venni a történeti részt is, ide kellene sorolni a főbb iskolákat is.' A II.rész különös rész lenne olyen értelemben, hogy tárgyalna a szocialista államot .és jogot és eb en kellene az egyes állami és jogi intézményeket és jogi problémákat tárgyalni. Ebben a fejezetben kellene bemutatni a szocialista államok lényegbeli azonosságát ; itt kelene az egyes különös problémaköröket is megtárgyalni. Nem lehet külön venni a s-zovjet állam tárgyalását. Itt sokkal nagyobb súllyal kellene foglalkozni a népi demokráciákkal. A mi adottságainkat is konkretebbé kellene tenni, mert ez sokkal értékesebbé és érdekesebbe teszi az anyagot. Javasolja az összes jegyzetek megvásárlását minden tanszék számára. « Az állam- és jogelméleti tanszék ne elégedjék meg a mai vitával, hanem folytassák az anyag részletes megtárgyalását. Szükségesnek tartja, hogy az állam- és jogelméleti tanszékek üljenek össze a marxizmus-leninizmus tanszékekkel a felvetődött problémáknak a megvitatására. Vannak az állam- és jogtudományoknak olyan részei, amelyek minden tárgy vonatkozásában sok problémát okoznak. Ezeket az állami vezetés vizsgálja meg és hozza őket összhangba. Például a jogviszony fogalmát illetően nem tud elképzelni mást, mint h°gy egyformán tanitja minden jogágazat. Ilyen esetekben u- talni lehet arra, hogy ebben vagy abban a kérdésben még viták vannak, de ügyelni kell mégis arra, hogy egységesen tanítsuk őket, legfeljebb mellékesen lehet megjegyezni, hogy egyik vagy másik professzor más véleményen van ebben a kérdésben. SELTNER A dl) OR elnök kérdést intéz, hogy van-e valakinek hozzászólása a szocialista állam é.s jog helyes tárgyalásának módjához? BE HR JaNQS egyetemi tanár szerint nem lehet a_ jegyzetnek olyan része, amelynek tanulásánál á hallgató ne ért- y se m gg, .. Sajnos a mostani ^jegyzetről est / nagyon nehéz elmondani. HALÁSZ PÁL egyetemi tanszékvezető a definioió kérdéséhez szeretne éhozzászolni. Alihoz, hogy a fogalmat megismertessük, nemcsak a definíció áll rendelkezésre, hanem sok minden más. Az állam- ás jogelméletre az a feladat vár, hogy a folyaíiiatot érzékeltesse, amely a fejlődésmenetet /
