Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)

1955. november 9.

jetszkoje G-oszudarsztvo i Pravo 1955* 3* számának vezércikkére hivatkozik. Az állam- és jogelmélet bevezető a filozófiába is, ezért össze kell egyeztetni a kát anyagot*

Nem lehetséges, hogy kát tantárgy egyes kérdésekben ellentétes véLemenyékét valljon. Egyes kérdéseket azonban az állam- és jogelméletnek^okvetlenül tárgyalni kell, de ezeket az állam- és jogelmélet szemszögéből kell megközelíteni.

Nem ért egyet - mint mondotta - Földesi elvtársnak azzal a megállapításával, hogy nincs érdeklődés az e- gyetemen az állam- és jogelmélet iránt. A Földes! elvtárs által javasolt rendszer - véleménye szerint - nem tudja elfogadni, mert igy elmossuk a különbséget a kizsákmányoló és a szocialista tipus között és gyengitjük a tárgy pro- pagandisztikus, ideológiai szerepét.

*

ANTALFFY G-YORű-Y szegedi tanszékvezető tanár egyetért Szabó elvtárs felszólalásával. Szerinte is a történeti rész megírását a jogelméleti jegyzete nem nélkülözheti, de tényleg a fő törvényszerűségekre kell támaszkodni. Révész elvtárs kritikai megjegyzéseit igen hasznosaknak tartja.

Véleménye szerint a jegyzet x történeti részének az általános kérdések mellett főleg a különös kérdéseket kell tárgyalnia. Ebben helyesli Beér elvtárs javaslatát, valamint abban is, hogy legyen egy fejezet az állam— és jogelmélet történetéről.

Nagyobb közreműködést kár a többi tárgyak részéről.

MARTON GÉZA 'egyetemi tanár előadja, hogy ő elkeseredett ellensége annak, hogy történeti ás elméleti tárgyakat az I. évfolyamon tanítsanak. A jelenlegi tanrend ezen csak egy oldalon segitett. Egyszerű lenne az■a megoldás, hogy a politikai gazdaságtant letennénk a II. évfolyamról az I, évfolyamra, ennek az ismeretében fele könnyebbséggel járna a jogelmélet tanulása, mert a jogtanulásnak a gazdasági elemek ismerete a‘ fontos alapja.

NIZSALQVSZKY ENDRE egyetemi tanár utal arra,, hogy a családi jogra vonatkozó választ Samu elvtárs hozzászólása már megadta. A társadalmi viszonyoknak itt egy külön területe van. A vagyonjogi relációk miatt nem kell a polgári jog keretébe beleilleszteni. Azon az állásponton van, hogy a Szovjetunióban az 1925* évi családjogi törvénnyel nem következett be a családjog önállósulása, hanem csak 1945-ben. Nálunk az utolsó szál, ami még összekapcsolja a családjogot a vagyonjoggal, az apaság megállapítása.

HEVESZ LaSZLQ egyetemi docens az általa birált részeket kiégészitéséul előadja, hogy a történeti részeket összefoglalni igen nehéz. Osztja Szabó elvtárs által megállapítottakat, hogy a történeti részt kihagyni nem lehet. Ebből kiindulva másként tartaná helyesnek a történeti részek megírását. Kimaradt a történeti részből a jogfejlődés története, mert csak az állam fejlődésével foglalkozik ez a rész. A jogfejlődés történeténél sokkal jobban meg lehetne világítani az egyes részeket. Pl. a földhöz való viszony ismeretében a szocialista jogi jelleget jobban ismertetni lehetne. Hangsúlyozza, hogy nem az intézmények ismertetéséről tenne szó, hanem az összefoglaló kimutatásról. Az ál-