Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)

1955. november 9.

m • ' ‘ c- b

polgári demokratikus forradalomról pontatlan.

2/ A jegyzet IItkötet 24. oldalán Kinával foglalkozó rósz ellentmond önmagának.

3/ Á jegyzet II.kötet 106.oldalán a XVIII.fejezet fölötti részben az ellentétes osztályokról és az antagonisz- tikus ellentétekről a jegyzet nem ir eléggé érthetően, pontosan.

4/ A jegyzet I.kötet 129. oldalán a proletárdiktatúráról szóló lenini tanítás továbbfejlesztésével kapcsolatosan, nem szocializmus felépítésének, hanem a forradalom gvőzelmének kérdése merül fel.

Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatosan a hallgatóknál zavar keletkezik, ezért a marxizmus tanszék javasolja, hogy a két tanszék a továbbiakban szorosabb kapcsolatban legyen egymással.

BOLDEST TAMÁS egyetemi tanársegéd, arra a kérdésre vontitk ózó lag / 5 za b ó /, hogy lehet-e arra adni, amit a hallgatók a jegyzetre vonatkozólag mondanak, előadja, a hallga- / tok kétségtelenül sokat beszélnek a jegyzetekről és a jog- X elméleti jegyzetről beszélnek legtöbbet, mint rosszról.

' A hiba elsősorban a tárgy anyaga ban' van. Megemlíti azt a-vitát, amely az AlexandrcnTltonyvfől' a Szovjetunióban folyt. Ezt a tankönyvet országos vonatkozásban megbírálták és igen éles bírálatot kapott. Véleménye szerint a jogelméleti jegyzetnél nem lesz döntő változás addig, amig egy- egy részt ki nem hagyunk belőle. A jogelméletnél az ismétlés fokozottabban fennáll* Meg kellene oldani az általános és a különös filozófiai problémáját.

Jegyzetnél általában probléma, ha több ember Írja.

Ez a jogelméleti jegyzet esetében még fokozottabban fennáll. Gondoskodni kellene arról, hogy a jegyzetet egy ember írja.

Egyetért Nizsalovszky elvtárssal abban, hogy sok a jegyzetben az átfedés ás ennek - véleménye szerint - elsősorban az az oka, 'ühgy~a "másik oktató nem tudja, .hogy a másik jegyzetben mi van. Meg kellene bízni egy tanársegédet az erre való figyelmeztetésre.

Vargané elvtársnő javaslatához kapcsolódva nem helyesli Sztálin: Dialektikus és történelmi materializmus c. munkáját irodalomnak kiadni. Itt az a probléma, hogy'ez egy összefoglaló mii, amelyet a hallgatók nem értenek meg.

Javasolja, hogy a jegyzet első fejezetét,bővebben, jobban megmagyarázva kell a hallgatók rendelkezésére bocsátani .

SZaBÓ IMRE egyetemi tanár a jegyzet történeti részével kapcsolatosan' ismerteti Szudarikov eÍvtársnak az erre vonatkozó nézeteit, mely szerint az állam- és jogelméletnek a történeti részt a társadalmi formációkon belül országonként kell tárgyalni^és igy kell általánosításokat megállapítani. az állam- és jogelmélet is történeti tudomány, ezért adódik az a nehézség, hogy a különböző történeti tárgyakkal átfedések keletkeznek. Véleménye szerint a megoldás az, hogy szűkíteni kell a történeti leiró anyagot ás összegező elvi megállapításokat kell adni.

A marxizmushoz való viszonnyal kapcsolatban a Szov-