Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)
1955. november 9.
helytelenül kifogásolják, hogy történetileg van fölvetve az a kérdés, hogy a feudalizmusban mikor robban ki a polgári forradalom, HALÁSZ PÁL egyetemi tanszékvezető véleménye szerint a kialakult vita segitséget ad. Kár, hogy jegyzet nem állt kellő páldányszámban a vita résztvevőinek a rendelkezésére. Egyetért Beér elvtárs által felvetett kérdésekkel, mert a vita máris ebben.az irányban folyik. A régi rendszerben első éven volt bevezetés az állam- ás jogtudományba. Hogy bevezetést tartsunk az államás jogelmáletből, nem látszik célszerűnek. A politikai tanok történetének bevezetésével több minden kimaradhat a jegyzetből, ami könnyítést fog jelenteni. A tananyag és a tudomány összhangját nehéz volt megvalósítani. Az állam- és jogelmélet kapcsolatát a szaktudományágakkal jobban meg kell valósítani, addig az államig jogelmélet nem támaszkodhat a többi szaktudományra, • SARLÓS MaRTOIT egyetemi tanár a jogtörténet ás a jogelmélet kapcsolatát jellemzi, minthogy a két tárgy egy évfolyamon kerül előadásra. Ebből az következik, hogy egymás jegyzetét feltétlenül ismerni kell. Az állam- és jogelmélet sok jogtörténeti anyagot tárgyal. Helyesnek tartaná, hogy az állam- ás jogelmélet a történeti részt hagyja el. Ellenben az elméleti részeknél utaljon”a történeti vonatkozásokra anélkül, hogy a részletekbe belebocsátkoznék. LEÓK SALAMON egyetemi tanár Hajdú és Nizsalovszky elvtársak hozzászólása bői levonva a birálatot, arra a következtetésre jut, hogy a többi szakjogágak szempontjából kell a birálatot megejteni. Elhibázott - véleménye szerint - az ülés, mert a professzorok nem ismerik a jegyzetet.- “VARGA ELIT tanársegéd, a marxizmus-leninizmus tanszék nevében felveti a kát tárgy elhatárolásának szükségességét és azt a kérdést, hö'gy TiöTl-e részletesén foglalkoznia az állam- és jogelméletnek a burzsoá demokratikus forradalom és a szocialista forradalom kérdésével. Szükséges-e a népi demokratikus xproblémáknál az állam- és jogelméletnek a marxizmus részleteibe belemenni, vagy elég-e e kérdések államjogi oldalát vizsgálni. Nézeteltérés van az állam- és jogelméleti jegyzet és a marxizmus-ieninizmus' tanszék álláspontja között a népi demokratikus állam jellege kárdé- \ sáben annyiban,^hogy ezt az állam- és jogelméleti jegyzet Lenin: “A szociáldemokrácia taktikája a demokratikus fórra- dal ómban" c. munkája alapján tárgyalja, mig a marxizmus-leninizmus tanszék Lenin e munkája ás Sztálin müvei alapján, Eelveti azt a kérdést, hogy kell-e foglalkoznia az állam- és jogelméleti jegyzetnek filozófiai problémákkal, A marxizmus ^tanszék javaslata az, hogy az állam- és jogelméleti tanszék kötelező irodalomként adja ki a klasszikusok idevonatkozó tanításait, a jegyzetben pedig csak alkalmazzák ezt az állam- és jog jelenségeire. A gyakorlati órákon vitassák meg ez-eket a kérdéseket, Katonáné elvtársnő javaslatával, mely a marxizmus több kérdését az állam— ás jogelméletbe igyekszik beszorítani, a marxizmus tanszék nem ért egyet. Részletes megjegyzések: 1/ A jegyzet II. kötet 20.old.utolsó bekezdése a
