Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)
1955. november 9.
ami a kollektiv jegyzetirásnál igen nagy hiba. Elismeri, . hogy a burzsoá elmeletek birálata kusza s a jegyzetben szereplő 98 szerző értékelése nem lehetséges. A jegyzetben - mondotta - küzdeni kell azzal a szemponttal, hogy I. éves tárgy, a filozófiát pedig a IV. éven tanitják. Ezek nehéz problémák, mert dialektikát kell először tárgyalni: filius ante patrem. Ezt a problémát figyelembe kell venni,a jegy-' zet is vacillál a két nézet között. - Nem egységes az álláspont a szovjet jogelméletet illetően sem. A szovjet álláspontot vesszük-e át, vagy mi megpróbáljuk kidolgozni a vitás kérdéseket. A terjedelem kérdését illetően is nagy a vita. Eelveti a tárgyalási mód és didaktika kérdését. Helyes szempontként értékeli azt a nézetet, hogy a jegyzetnek jól tanulhatónak kell lennie, azonban az állam és jogelméletnek különbözni kell a tátele-e jogi tudományoktól. Hibának tartja, hogy a tanárok nem olvassák a jegyzetet, mel:/nek okát abban látja, hogy a jegyzet nem eleggé vonzó, újat nem kapnak belőle, ez egyúttal birálat is a jegyzet felé. Bz a. vita - véleménye szerint - csupán tankönyvirás- inditó vita, s a tanároktól szóban várják a további birála- tot. Ennek a vitának azt kell szolgálnia, hogy a jegyzet hibáinak fölvetése mellett a tánkönyvirást segitsék. Több nehéz kérdés van, mely megoldásra vár. Ilyen kérdés pl., hogy az állam funkcióit,, mechanizmusát az első részben tárgyaljuk, vagy a szocialista részben. Ezt a rendszertani problémát nehezen tudjuk megoldani. NIZSüLOVSZKI ENDRE egyetemi tanár alapvető kér- désnak tartja a földesí elvtárs által felvetetteket, .hogy a filozófia oktatását előbbre kell hozni. A jogelmélet pedig az oktatás végén kellene tanitani. A probléma megoldása: általános bevezetést kapjanak a hallgatók, az oktatás végén pedig általános jogelméletet. A mai állapot mellett viszont a jogelmélet főfunkciója, hogy bevezetés legyen a jogi tanulmányokba, feladat csak az lehet, hogy bevezessen. A jogelmélet anyagát népszerűbb formában kellene megismertetni a kezdő hallgatókkal. Egyetért Hajdú elvtárs al, hogy nem ismerik a^professzorok azt az anyagot, amit a hallgatók már tanultak és nekik is tudniok kell. A polgári joggal kapcsolatos jogelméleti kérdéseket nem ismeri, csak a birálat- ból. Pl.: jogágak, jogviszony. Ezek elmaradottabbak, mint a polgári jog általános- részében tárgyalt anyag. Ha ismétlés akkor hiba, ha nem akkor jó. Következtetése, hogy sokkal jobban kell együtt- dolgozniok a tanszékeknek, a többi tárgyakat is jól meg kell ismerniük, segítséget kell nyújtani a jogelméleti tanszéknek a jegyzet, ill. tankönyv elkészítésében. Módszertani kérdés, hogy a burzsoá.elméletekkel hogyan foglakozzunk, a helyes az, ha láncolat osan, egyiket a másikkal cáfolva jutunk el az igaz állásponthoz.- Leglényegesebb az, hogy e tárgy bevezető a jogtudományokba és a népszerűségnek kell lenni a vezető szempontnak . A kritikákkal kapcsolatban az a véleménye, hogy
