Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)
1955. október 11.
/ / Kedvezőtlenebb, mert akkor nyilt ellenállással kellett megküzdeni. Üdvözli a Dekán referátumának uj hangját, melyet teljesen őszintének tart, s melyet mindenki számára csak js vasolni tud. " < A kari egység múltbeli jobboldali hangoztatásává szemben valóságos és. tényleges kari egység jelszavának meg- valósitását ajánlja. Ennek a tényleges megvalósulása előbbi vinné a munkálatokat. A legjobb meggyőző erő a hallgatók előtt a példamutatás - mondotta befejezésül. MÓRA I.1IHÁL Y egyetemi tanár véleménye szerint a Dékán referátumában úgy mutatott rá a hibákra, hogy abból a Kar oktatói saját hibáikra is ráismerhettek. Nem osztja 1 a Dékán pesszimista hangját bizonyos kérdésekben /pl. a | jegyzetek megjelenése/. Örömmel közli, hogy jelentkeznek a | hallgatók konzultációkra, amelyben a fejlődet jelét véli | felfedezni. Közlése szerint nem volt tudomása a Karon le- f folyt fegyelmi ügyekről. Úgy gondolja, hogy amig a hallga- | tók hatáskörünkben vannak, tudjuk fegyelmezrp. őket és fe- fi gyeimet tartani, azonban amikor ez alól kikerülnek, a fegyel lem megbomlása mutatkozik meg. , I A DISz-szel tartja a kapcsolatot *s az eddig el- I hanyagolt diákotthoni látogatásokat is pótolni kivánja. Az egyetemi segédkönyv fontosságára hívja fel vei gül a figyelmet, mely emelné az oktatás színvonalát. Hiányol ja,, ha jelenik is meg ilyen, nehéz jjozzá jutni és igy az egyl 'térni oktatás számára elvesz. * "I ORB.-ÜÍ LÁSZLÓ miniszterhelyettes örömmel hallgatta úgy a referátumot, mint'a jól sikerült vitát. Az augusztusi! határozat, az egyetemi vezetők megbeszélése és az ott megjel lent Rákosi slvtárs felszólalása, valamint a Szabad Hép ciki kei•bizonyítják az egyetemi munka megjavításának jelentősé«! gét. Ez bizonyltja továbbá azt a megbecsülést,.melyet a páll tanúéit az egyetemi értelmiség iránt. Mi az utóbbi időben A feledkeztünk arról, hogy nemcsak oktató, de nevelő intézet I is az egyetem. Helyes az a tény, hogy nem másban és másokba! keressük a hibát. Eddig előtérbe állott, hogy megfelelő tu-jj dást adjunk a hallgatóknak, ez helyes, de nem minden, mert ! erkölcsi-politikai nevelést is kell adnunk. Itt vetődik feil mi az oka annak, hogy hallgatóink vallásosak, érvényesül a i nacionalizmus és sovinizmus^szelleme. Ennek oka, hogy az oki tatókból hiányzik a meggyőzés ereje és ennélfogva a káros 1 meggyőződések megmaradtak hallgatóink tudatában, az oktatót! nak meg ^kell találniok $ tananyagon keresztül az utat, a I meggyőzés útját, mely biztosítja a zavaros és ellenséges né! zetek sikeres kiirtását. Kulcskérdés igy a.tananyag tártain! Persze minden^lehetőséget meg kell,találni és fel kell hass! nálni hallgatóink világnézeti nevelésére. Erélyes harcot kell folytatni az ellenséges nézel tekkel szemben. A kevéssé szilárd, de becsületes hallgatók-! nak azonban me^ kell magyarázni és rá kell'mutatni a szoci-ji alizmus epitésánek nehéz útjára. ' i A DISz-nek a feladata az olyan légkör megteremti® se, hogy a hanyag és rendetlen diák szegyeije mpgát: pellerB gérezze ki a DISz az*“ ilyen hallgatókat. Ma más a helyzet, mint egypár évvel ezelőtt. A hallgatónak éreznie kell, hogj
