Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)

1955. október 11.

- 4 \

nulmányilag segíti a hallgatók előrehaladását. Az osztályfőnököknek politikai tekintetben meg kell ,hogy ismerjék a hallgatókat ás meg kell, hogy teremteniök a bizalmat. A tanulmányi munka területén törődjék elsősorban a munkás-paraszt és szakérettségis hallgatókkal. A jó tanulókat ösztönözzék, a^gyengéket segítsék. A jó tánulókat serkentsék pályázatok készítésére, a diákkörökben való jó szereplésre. A gyenge hallgatókat segítsék a jobb tanulmányi eredmények eléréséhez. Törődniük kell a hallgatók erkölcsi ás kulturális nevelésével is. Törődni kell^az általános műveltség elérésével különösen a szakérettségis hallgatók vonalán.

A másik dolog az I. évesek problémája. Úgy gondolja, hogy nem törődünk kellő mértékben az I.éves hallgatókkal. Ahhoz, hogy a politikai nevelőmunka tekintetében eredményt tudjunk elérni, az I. évfolyammal behatóbban kell foglalkoznunk. Az I. éveseknél kell kezdeni a nevelést. Ezer problémájuk van, ezer kérdésük minden vonatkozásban. Ezek az I. évesek olyan légkörbe illeszkednek, amilyent mi teremtünk nekik. Irányítani kell a csoportvezetőket, DISz- funkc-Donáriusokat az I. évesekkel való törődés módszereire.

Ha ezt következetesen végrehajtjuk és ügyelünk arra, hogy az*I. évesek ne vehessék át a felsőbb évfolyamosok rossz szokásait, akkor 2-3 év múlva az egész egyetemi ifjuságnak más lesz a hangulata mint most, más lesz a politikai helytállása.

SZABÓ ILIBE egyetemi tanár arra mutat rá, hogy mindazok a hibák ás fogyatékosságok, amelyeket a Békán elmondott, jelentős mértékben állnak’minden oktatóra és nem csupán a dékán hibáinak lehet őket feltüntetni.

A referátumban különösen megragadta őt - mondotta - a pedagógiai nevelés kérdésének kihangsulyozása. Benne is sokáig'éltek bizonyos elképzelések a tanári munkáról. A régi tanári tevékenységesokáig hűtött minden oktatóra. Az, hogy sgy-egy előadás mennyire neveli ‘a hallgatókat fel sem merült bennünk'. Itt nem középiskolás nevelési módszerekről van sző. A nevelés módszereit egyetemi vonatkozásban kell elsajátítani. Ez igen nehéz munka, itt mindnyájunknak^sok feladata van. Hiba a módszerek egysíkúsága is, ez az ő munkájában is erősen érvényesül. Az előadásoknak is^megvan a politikai jelentőségük, az állam- és jogelméletnél^ez egyenesen döntő kérdés, mert az állam- és jogelmélet világnézetet tárgyaló tantárgy. Az állam- és jogelméleti tanszéken az előadások eddigi módszereit föltétlenül tovább kell fejleszteni. Az egyetemi előadások láttassák meg a jognak es^ az állam- és jogelméletnek az összefüggéseit. A jobboldali tüneteknek egyik jelensége az volt, hogy az egyes tárgyaknál a marxizmus—leninizmus háttérbe szorult, csak^a szak— területre szorítkozik. Tovább kell javítani az előadásokat, kell, hogy érezzék a hallgatók a tanszék szívós munkádat. Érezniük kell azt a szenvedélyességet, amellyel az előadó az anyag feldolgozásánál küzd, az anyag megjavításáért, es a régi meghaladásáért. Ha az előadásokban nem^érződik az, hogy amit a professzor előad az az ő meggyőződése is, Üngy az előadások során is- küzdelem folyik a szocializmus iel— építéséért és hogy magát a professzort is áthatja a szocializmus építésének pátosza-, akkor az előadásoknak nem lesz hatása. Ezen a területen a munkánkat nagyon jelentős mer-