Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)
1955. október 11.
7l tékben kell és tudjuk megjavítani. Az állam- és jogelmélet kérdésével kapcsolatosan szeretné felhivni a figyelmet egy általános^fővonásra, amely a jogágazat művelőit jellemzi. Az állam- és jogelméle művelőit egy bizonyos megállás jellemzi. Még 1952-^-ben kiale k'ult egy forma, melynél megrekedtek. Uj;tudományos eredményekkel n'em javították azóta az anyagot. Ez nyilvánvalóan nem maradhat' igy. Társadalmi fejlődésünk és népi demokráciánk fejlődésének uj leneségeit is be kell vinni az anyagba. Ahhoz, hogy az állam- ás jogelmélet elmozduljon ebből az e£ helyben topogásból a jogtudományi dolgozók összességének sí gitségére van szüksége Ezért ^javasolták, hogy az elkövetkezendő év az állam- és jogelmélet előrelenditése jegyében kell hogy induljon. A 10 eves utat lényeges különbség nél- I kűl az állam- és j.ogtudományok minden művelője megtette. Mei kell állapítania - mondotta- hogy nincs lényeges különbségi az állam- és jogelmélet és a többi szakágak művelői között,! Épen a Szovjetunióban lezajlott állam- és jogelmélettel kaj csolatos vita vetette fel annak szükségességét, hogy az állam- és jogelméletet valamely szaktudománnyal együtt kell művelni. E téren állitja, hogy az állam- és jogelmélet hazai művelőinél hiányosságok vannak és egyetért a dékánnal abban, hogy ezen feltétlenül javítani kell. Az ifjúsághoz való kapcsolat kérdésében is egye" ért a Dékánnal. Ennek a megjavításához feltétlenül szükség van arra, hogy a DISz segítséget nyújtson azoknak a formáknak a kialakításához, amely formák az uj érintkezési leheti ség megteremtését célozzák. A tanárok között is fel kell el veniteni a társadalmi kapcsolatok szorosabbá tételét.NEm le hét a kari élet megerősítése vonalán a jobb érintkezési fo;- mák megteremtése nélkül eredményt elérni, MEDVE ZSIGMOED a KV márciusi thatározatai szükségessé tettélTJ Hogy az egyetemek vonalán is feltárjuk az úgy csak megmutatkozó hibákat ás Hiányosságokat,.hory egy mede: ben lehessen folytatni a szocializmus felépítését. Amikor : értékelte a KV márciusi határozatát, - mondotta felszólalása során - felvetődött benne a gondolat, hogy igen, de mii; módszerekkel történjék a hibák kijavítása. Milyen módszerekkel vigyük a hallgatók közé, ho^ azt. azok el is^fogadják? Az oktatásban két vonatkozásban mutatkoztak hibe Elsősorban abban, hogy az oktatás meglazult és felhígult. Meglazult az oktatás abban, hogy kiindulva bizonyos liberálisba felfogásokból a hallgatóknak sokkal többet ±e Iné z tűni mint^amennyit kellett volna. A hallgatók ezt ki is használták és ebből a fegyelmezetlenség széles hulláma keletkezeti ami•azután bizonyos államellenes megmozdulásokban mutatkozc meg. A fegyelemmel függ össze, hogy nem egyszer tapasztalta tó volt az órák elmaradása. Ha a tanszemélyzet az ófákat ej hagyja, akkor a hallgatóság vérszemet kap és azt mondja, he lehet itt a dolgokat könnyebben is kezelni. De tovább lehel ne sorolni, mert ezek a hibák, igén sok területen megmutatkoztak. Az utolsó évek folyamán 1953-54-ben az oktatás formájának a meglazulása során a helyzet odáig ment, hogy már kihatott az oktatás tartalmába is. \
