Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)

1955. január 29.

~ •* X?47-ben történt, olyan fordulat volt ajk élete

SÉIÍ^jHHI 9*® ezűkségképea &s egyéniségének,

felfogásnak állanád Nmeiből, hanem, amely ** öiSfl^wköíka-. fények eltérd alakulása esetében «. el is maradhatott volna.

3<«5»n «♦ taftujUánjrt a línjagben a ss«*ső .«.SSK* £••£??* /?5* ®*4*/ egyetértve ár aiuöäk Idején a bor . v slf os si 1 <.s éneit éreztem* Is Is olyan eleme volt a hoőr eyols sa«}leai alkotásainak* amelyet nem tud te® kivetni, a eatrző orra

vonalközé fejteget •••! sei t egyébként olyanoknak tartón, aaelvek az

eljárási jogitok sailsára nyújtanak értékes útbaigazítást^

2°*/ Baoreének a jogtadoBány eiealgeteléeáro vonetkosá fel- tartásiéit /34* old#/ úgy éreztem, hogy ások lényegben találka»* nak as akadémiai nagygyűlésen tartott felszólalásommal*

41#/ Az érdekkutatás és a logikai okoskodás adott esetekben

vald mellőzésére né a ve /u.o* a bek* végén/ meg kell jólesnem* koa Maér lyela as érdekkutatással, tusit a szabadságjogi Iskola egyik válfajának tartott, mindig élesen szes&enállt Is a JTnerlng által a*n* teleol%llBfc# máú «ser lét jogosul tságát mm ismerte el, Síinél, fogyva a magyar tételes jog tudománynak $3 érdekkutatd irányzata, bizonyos nértéklg as 6 befolyása áléi is ki volt véve*

Ztm/ Amt a szerző egyébként tökéi fitos anyaggyűjtéséből kimarsát, az a Philosophie per ennie o, asólislay, amely a klerikális terméesctjogi felfogás /35* old*/ előtérbe lépésének magyarázatát adja# behüts Antal jél se girt ©a vének bírálata es, melyről már. »egemXékekta* a bírált síinek a biráléra gyakorolt nagy hatását érintve* Es as általános jellemzés során 4heringre utald hamea&latómat is bizonyos mértékig igazolja. A feljegyzés sserint Jhering csak a Sweek la Keeht segíréaa után olvasta Aquino! Sst* tamásnak a tulaj dón jégről esőié tanítását és ki jelentette, hogy ha előbb olvasta volna, művét nem irta volna meg*

23*/ A termelőesskőzők t lajdona kérdésében a jog elsőbbségére vonatkosé megjegyezéssel /3ő* old*/ kapcsolatban utalnom kall arra, hogy a asaßdueüs-löniniasras tanítása sprint is a jogi felépítmény' visszahat as alapra én főleg a forradalmat kösivetleaUl követő uj ia’őben sä uj szocialista alap kiépítésében /állami tulaj- donbavétel/ igen négy szerep« van* falán helyes lenne itt a kérdés e^es oldalát megvilágítani*

24*/ ke» volt meggyőző szerzőnek as as állítása, hogy egy olyan tanítás, amely a monklaság és a parasztság közös céljára különböző eaiml-utakat ajánl, a két dolgosé réteg közé ék veréseként értékelhető*/??* old,/

25»/ “éljesen Ágasat adok a aserzőnek abban, hogy* a Horthy- kor többi jogbölo«ésseInek lényegesen kisebb jelentőséget tulajdonit és leayvgeaen kevesebb terak szentel* Ami különösen Hot váth Barnát illeti, a tételes jogáss már említett szükségére*tétél indítva nem egyezer fordultam az ő müveihez le utbalgaaiiáéért* már csak azért is, hogy ss egyoldalúságot elkerüljem*' Ezek a kísérleteim azonban mindig eredménytelenek maradták# Fáradságos munka árán néha sikerült megértenem, hogy mit tanít, de önnek hasznát neu elkerült vennem még akkor eeia, amikor tantörténeti jellegű munkában egyenesen törekedte arra, hogy máé nézetek rendszerébe az ő nézetét'is beleillesszem, nem sikerült* A géniusz - perét találtam olvasmányként a legélve ehetőbbnek, de ebből segg. láttam hasznos jogászi tanulságot levonhat'rak, az angol jogelméleti Írókat és késeteket ismertető anyaga adattárként bizonyult számomra felhasználhatónak, de a -acht, lischt, terfahren mindig