Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)

1955. január 29.

- 11

m«*d?e1 isiiétátién maradt nekem* A kép eljeseége kedvéért u.válnom kell'«gy felszabadulás utáni akadémiai előadására» ^rclv a franciák felé volt gesztus, Roubier ás egy másik francia irő jogelméletét Issaertette*

pg / A hatalom elmélet káruáeében /4 /• old*/ hiányoln.Oi3 ^

*•11 a mzmrzi áliáofoglalását. A 'ioájvféle hatalooelffláiptrí áyen „ V elveti.' r»in* orváth Barnának tele ellenkeso cUláspontjó...

Az olvasó -/árja, ni az, amit annak ide jen ennek az elvetőnek a kiárdeaeláse nélkül mondani lehetett* Ha ilyen nincs» íá tor a helye» állásfoglalást kizáró okok ismertetését is szivesen venné

b.z olvasó*

27*/ 'emészeteanek tartom» ho gy ß természet jogi felfogás Borváthnál Is feltűnik /49* old./. Sem roórnál, eem ^orvaiknál neiacoák ogydni oka van ennek. Vilá^áranlatrél van szó, amely az taper! aliastu® korában a* pozitív!sinusból való kiábrándulás és a prole tárforradalomtól való félelem gyermeke *

t6*/ 'Ogy épen a léniáé» perében tárgyalt pereknek a jog-- fejlődésre nem volt közvetlen hatása /51# old*/» abban a nek azt hiason i;;aaa vanó Johanna perére vonatkozóan le ,.aia >*j is közel áll az igazsághoz Shaenak az a ^gállapitéea ie, hogy az első biróaág, smely a megrázóan igazságtalan i*élo*et hozta, becsületes emberekből állt» akik kifogástalanul jártak el ws legjobb lelkiismeretűk szerint Ítéltek» mig a máeoaik je rben» amely az ártatlannak halála után Igazságot szolgáltatott»1 csupa jeile idolon omber ténykedett, szabálytalsneágot, esabalytalcum sásra halmozva, »é eem lehet t co eseteknek a jogfejlődésre gyakorolt hatását tagadni* így nálunk a bakács lámáié segrágal^ masáéinak vádja alól felmentett hósy úgye vezetett az eskt^dtaz^k intézményét alaposan snqdftiráiji ai^gi^yirháié 1914• uvi XíII. törvény megalkotására*

29*/ üzcrző többször érinti a klerikális cerméosetjogi, uj~ tóin ista irányzatot anélkül, ho.y megemlékeznék ennek az irányzatnak arról a magyar teológus képviselőjéről, aki a Xriebourgi dominikánus ogyetes tanáraként a tulajdonjogról irt müvével egyházi körökben az egész világon ismertté tette magát és a torais- ták /dominikánusok/ és molinietdk /jezsuiták/ közti éloe viták középpontjába került# Horváth Sándor a budapesti ecetem nyugalmazott professzora azért érdemel figyelmet, mórt általában a bölcselettel foglalkozott, mint üehüta Antal,hanes munkái épen a tereié azét jogi felfogás kifejtésére vannak szánva* * em elsősorban jobbölosasz, de mint a ßpenglor—féle történ©tsaem— lélet e gedülálló jogászi értékesítője, nézetem »serint ab gérdemel te Volna a szerző figyelmét Balás r* Blemér is, aki törekvésében nyilván haladd szellem volt, bár dinamikus dologi szemléletre és ehhez hasonló fejtegetései bizonyos különcködést mutatnak. Á magam ráesőről mindenesetre a jo filozófia szempontjából is súlyosabb egyéniségnek Ítélem# mint egyeseket azok közül, akiket szerző említésre méltat* iftlsoeftltfi erősen e— gyén! nzinfoltot jelehi abban a korban, amelynek jogbölcseletiről ö ;< rső *> yébként oly teljea kópét nyújt*

U aegjo^sének után, amelyeknek oólja a tői*;® telhető segítség nyújtása volt, a s ersó márkájában, nem mulaszthatom el aunak kiemelését, hogy a szerző tudományos munkája iránt a legteljesebb elismeréssel vagyok*