Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)
1955. január 29.
- 7 é ' ' jJSr- y o6t 5'/ül a nt-m tartozik azok közi a jo,tuáóüOk közé, akik palyá- luk kezdetén feleeküsznek «fer irányzat mellett es attól Beámig tóle tudom ir.yoo érvaláseel Q-^sa engedik magokat eltántorítani# hmnrni az egyszer beállított irányuk aellett makacsul kitarts- znak« 1 oőr Gyula aaa essen a bizonyos szempontból kényelmes utón járt* f^áa« élő tán át tanult* figyelte a feltűnő uj irány satukat és nem Ygnts ki .magát a^ok hatása alól. 8eis a Stammlet vagy Kohlgr-az rí* tudósokhoz tartozott, akik minden megnyilatkozásukban ujkantlánueok maradtak, a Jhsring-£Ő1© típus volt, akinek változó3uiról Lange könyvet tudott Írni. A Komló-«anit- vány, aki e&ső sikerét Gtainmler helyes jogi axsmkálstáiwk el- életének éles bírálatával aratta, csakhamar Kelsen tiszta jogtanához a pozitivizmus tulhaj táoához csatlakozik, hogy ettől elég hamar elhajoljon a tervJaa tjogi felfogás felé, amely a jogról vallont hatalmi elméletével már nem sok kösSaséget mutat. 1 érőbb lkolai ^artmann és Klekért tanulmányozás* e rűn V gtaga&ja a test, szellem és lélek hármasa és keresi az ujkan- ti és ujhegeli irányzat összeegyeztetését, a jognak értékes valóságként, paychoi’izikai realitásként szemleletét. Végül kimutathatóan a Echűtz Antal kétségtíaenttl magasszinvonalu feldől ozásában előtte megjelenő tomista filozófia erős befolyása alá~krriil, amit minden valószínűség szerint a szerző személye iránt kialakuló emberi értékelése is előmozdít, n ugylátom, hogy Kaór Gy la esetében egyetlen személy éltmüvén keresztül ♦ is élesen lehetne bemutatni az imperialista kapitalizmus nézeteinek azt a bomlását, szétesését, ingadozását, amelyet nemcsak Vialnszkij mutat be, hanem nyugati Írók is világosan látnak, így Bonnecao© bo^ deaumi professzor a La pens le juridlue o. f müvében különösen r szletesen mutat be. fény, hogy a természet— jogi, a történeti, a positivists irányzat uralmi Idejét a polgári jogtudományban szinte évsaám szerint el tudjuk határolni, ami azonban az után következett, hogy a jogtudomány a pozitivizmusból kiábrándult /és ez a kiábrándulás nézetem szerint nyilvánvalóan oksági kapcsolatban álla a kapitalizmus imperialista szakassával/. nincs többi uralkodó elmélet, hagy térdéé, amire többé megnyugtató válhat kapni nem lehet, o^y oór Gyula, aki az uj határokra lemét élénken, a buráson nézetek körén belül lejátszódó irányváltozásokkal reagált, megtalálhatta volna azt az utat, amely őt & btirsaoá szemlélet «gesz bűvköréből kivezette volna. Kern tartom kizártnak, falán, ha olyan méretű ' szocialista jogtudóssal hozta volna a sors kapcsolatba, mint üüilyen méretű burs «oá tudósok korábban hatottak rá él térek utolsó szakasza másképen alakul. Ha Magyarország moszkvai követévé válik, bizonyosan elkerülhette volna, hogy a kórházi á- gyon, az orvosul tiltakozása ellenére, de már sértett Önérzetének impulsiv befolyása alatt, e politikai életbe egy kalandor csábításába belesodródják és a párt álláspontját oly szenvedó- lyesedggel képviselje, mintha ez asaját álláspontja lenne, fala* a moszkvai küldet s alkalmat adott volna arra, hogy Visinas- kijvel, a jogtudóssal kapcsolatba keriTlj?S?u *t>alán' ez a kapcsolat - uiul fejük sok közössége folytán - tudósok közti elmélyülő kapcsolattá is válhatott volna. leshet, hogy mindez senmiképen sem következhetett volna be, d© akkor is sajnálom, hogy nőm következett be. Azt nem Ich t elvitatni, hogy nemcsak a felszabadulás után, hanem*aat megelésőon is - szemben a hitleri fasizmus elleni világos ellenszenvével — bizony os szimpátiát is sutát* tt a ~zov jt, t nió iránt# ami a fele zabad aláet k őzveti önül követő időben komoly mértekben fokozódott. Előttem jellemezte a Szovjetunió berendezkedését a világtörténelem leggrandióziusabb kísérletének egy uj társadalmi rend megvalóritására és őszintén sajnálta, hogy a moszkvai követség elfogadását nem látta a maga
