Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)

1955. január 29.

részére erkölcsi tőségnek a rektorrá választása után# mert^ Így nem láthatja meg ezt e grandiózus müvet. Essel volt összhangban a felszabadulás utáni egész magatartása* ?■. raze

nyilvánvaló az is, hogy a szimpátia de a grandiozitás elismerése távol állt attól* hegy ugyan annak a rendszernek Magyarországon való megvalósulását kivárna volna. Íz magyarásaaT^ nogy a *zovjt-W!agyar láreaságban betöltött pozíciója mellett nyugat feló irányuló * hasonló jtőUUgU társaságokban is szerepet vállalt, anélkül* hogy ennek a visszásságát & legkevéabbó is érezte volna*

9*/ te® tudom viszont azt észlelni, hoi v a Somló tanítvány fejlődésének utóban törést jelentenének azok a tanulmányok» amelyeket a fejezet a Horthy-rendszer hivatalos jogfilozófueánok rangja felé vezető utón kapunyitó tanulmányokként jellemez /4*old*/. .r t iso jogfilozófus rangját nem a korrnánysat— tói kapta* hanem a kor tudósaitól, az egyetemek tanári karaitól*

"» meg morém kockáztatni azt a véleményt, hogy az ebből a forrásból eredő általáuoe elismerés nem csökkent volna akkor sem, ha Műér Gyula a marxism« sál szemben pozitivabb álláspontot foglalt volna el*

10*/ Igaz, hogy a fejezet által elemzett munkáiban valóban élesen bírálja a marxizmus tételeit, amelyeket a bírálat é—

fensége éa meggyőző ereje érdekében eresen ssimlifikál, amit cserző mn minden alap nélkül állít be a tanok meghasal vitásaként, Hoór Cry la azonban mind a Bevezetésben, mind a Jogi személyek elméletóban hasonló élességgel bírál nagyszámú burzaoá elméletet is, éles logikával és szellemesen döntve halomra azok okoskodását. Nyilvánvalóan a vita hevében hasonló szimplifikálások szintén előfordulnak, ami az ’elméletek rövidre fogott ismertetésében elkerülhetetlen is. És azt hiszem, hogy a marxizmusra vonatkozó fejtegetései a számunkra teljesen hasznavehetetlenek, & különböző feudális és burzsoá elméletek ellen felhozott érvei ma is elevenek és marxista kézben is használható fegyverek#

11#/ Azt hiszen nyugodtan javasolhatom, hogy a 10. oldalon a "hprthy-^thlen-íJőmbös—fólo revíziós politika” erilitődéből szerző a Gömbös nevet törölje, mert az, hogy loőr Gyula Gömbösnek ößjäkii vonatkozásban sem kívánt követője lenni, nem lehet kétséges. .

12./ AjbrI különösen á acht, ivhoht Moral o. tanulmányát ill írt i, érmek a hatalmi elmélete tartalmánál fogva nem jelenthette a Horthy-rendszer tudományos igazolását. Bz a rendszer nea a hatalom alapján követelte oagáhak as uralmat, hanem az *ezérövéé j ogf oly t onos ság* követ élmény ót hirdette és a legitimitás, a t riéreti alkotmány, a közjogi hagyományok tiszt ele tb entitása, a nóplélokhől fakadó .szokásjog voltak az ábrándképei# Coőr nem ezeket az ábrándokat táplálta, hanem kifejezetten cáfolta la azt* a nézetet, amely szerint Oroszországnak a Homanovok a törvényes urai, a szovjet hatalom joga pedig nem jog* Ez az ál-, láföfoglulás az intervenciós háborúk idején és ugyanakor, amikor a hadifogolyházasságok kérdósában á Kúriának az a lehetetlen állandó gyakorlata alakult ki, aafelyet csak s felszabadulás után hozott helyre - nagyon elkésve - a magyar jogszabályalkotás, nem lehetett kedves a kormányhatalom tseapontjaból.

13*/ Ha nem is t dóm magyarázatul ez opportunizmust elfogadni, seaa'tiképen sem tehető vitássá, ho ,y Moor Gyula a lanáosküs— társaság bukása után élesen és politikai elfogultsággal fordult szembe a kommunista tanokkal* Bizonyosra veszem, hogy akkor a kolozsvári egyetem menekült tanárának élményeitől befolyásolva