Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)

1954. december 18.

- 45

A Szovjetuniónak a népirtási egyezmény 12, cikke ellen tett fenntartását a Korovin szerkesztette tankönyv j amelyre e tekintet Den támaszkodtam, szintén nem eöiliti. Ez az'esetleges második kiadásban könnyen pótolható.

Pulay elvtársnak igaza van abban, hogy Magyarország a ganocid-egyezmenyhez csatlakozott, de nincs igaza akkor, amikor ebből azt a^következtetést vonja le, hogy közkeletű fogalmakat a szokottól eltérő értelemben használtam. Arra nézve,

■ftosy Magyarorszag mikent vált részesévé az egyezménynek, a hivatalos adatok nem állottak rendelkezésemre* Egyáltalán nem volt elképzelhetetlen, hogy Magyarország aláírta és ratifikálta az egyezményt. Az egyezmény 11. cikke szerint ugyanis azt 1949. december 31-ig az ENSZ tagjai Írhatták alá, valamint a- zok a nem tagállamok is, amelyeket a Közgyűlés erre felhívott,

A Közgyűlés határozata értelmében pedig azokat az államokat lehetett meghívni, amelyek legalább egy/ az ENSZ-szel kapcsolatba hozott szervezet tagjai. Ámde Magyarország az említett időpontban több ilyen szervezetnek is tagja volt. Egyébként felhívom a figyelmét arra, hogy a két világháború közti időszakban nemzetközi jogb; h meghonosodott a ratifikálás fenntartásával történő csatlakozás intézménye. A Nemzetek Szövetsége VIII. Közgyűlése 1927. szeptember 23-án hozott határozata szerint ez megengedett eljárás /procedure admissible/, melyet a Közgyűlés sem helyteleníteni, sem előmozdítani /ni décourager ni ecourager / nem kíván, A ratifikálás és csatlakozás tehát nem egymást kizáró fogalmak, * %

Mindezeket magyar viszonylatban alátámasztja az a közlemény, amely szerint a Magyar Népköztársaság washingtoni követe 1955. 'január 20-án az ENSZ főtitkári hivatalában átadta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának a nők politikai jogairól szélé nemzetközi egyezményhez történt csatlakozásáról kiállított megerősítő okiratát.

Örömmel állapítom meg Pulai elvtárs szerint is az állam- * polgárságról szélé cim bővítése nem lett volna helyes.

Egyébként felkérem a Külügyminisztérium jelenlevő képviselőit, szíveskedjenek odahatni, hogy a Külügyminisztérium azoknak a nemzetközi szerződéseknek a jegyzékét, amelyeket Magyarország megerősített, illetőleg, amelyekhez csatlakozott, hpzza nyilvánosságra vagy legalább is a nemzetközi jogi tanszékekkel . közölje, mert enélkül - amint azt előttem már mások is megjegyezték - igen nehéz erre vonatkozóan pontos adatokat beszerezni.

III. Tallós elvtárs bírálatával szemben mindenekelőtt megjegyzem, hogy a kiadásra az állam csak kiadatási szerződés alapján van kötelezve, nem pedig viszonosság alapján. A viszonosság ugyanis nem nemzetközi jogszabály, hanem - amint e vita során mások is megállapították - legfeljebb nemzetközi szokás- jogi szabály kialakítása felé tendál* A politikai menekültek^befogadására véleményem szerint egy állam sincs nemzetközi jogi1ag kötelezve, nevezetesen olyan állam sem, amely a menedékjog^intéz- ményét, miként a Szovjetunió, Mag., arország és több más népi _de- mokratikus állam Is alkotmányába iktatta. A menedékjog megadása ezekben az államokban is csupán államjogi, de nem nemzetközi jogi kötelesség. Nemzetközi közjogi tankönyvben ^nem volt feladatom a.kiadatásra vonatkozó nemzetközi büntetőjogi 'agy epen^szorosabb értelemben vett büntetőjogi szabályokat részletesen oar-