Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)
1954. december 18.
- 44 / n FLÄCHE ART ERNŐ egyetemi tanár válasza a bírálók megjegyzéseire* A magam részéről is köszönöm a bírálók megjegyzéseit a nemzetközi jogi tankönyv V. és Z. fejezeteihez, amelyeknek szerzője én vagyok. E megjegyzések általában a részletekre vonatkoznak s ezért én is kénytelen, vagyok részletekbe bocsátkozni. I. A hivatalos birálók közül Réczei László az V. fejezetben a következő mondatot kifogásolta: "A monogam házasság intézményének alapján álló állam nem köteles megengedni, hogy a poligámiát elismerő állam polgára az ő területén poligám házasságot kössön". Ebből ezt a - nézetem szerint klem helyes következte tést vonta le: "A szerzők u.gy látják • eszerint, mintha a magyar állam esetenként adott engedélyétől függően itt Hagyarországon' lehetne poligám házasságot kötni. Ez tévedés, A magyar házassági törvény monogám rendszerű. Aki itt köt házasságot, az csak monogám házasságot köthet még akkor is, na van már két-háröm felesége. Fém a közrendi záradék akadályozza tehát itt a poligám házasságkötést, hanem a magyar házassági törvény. Ez tehát nem volt jó példa a közrendi záradék alakalmazására". Ezzel szemben meg kell jegyeznem, hogy több nemzetközi magánjogasz a közrendi záradékról Írva annak példájaként épen azt emliti, hogy egy muzulmán egyiptomi állampolgár monogám rendszerű államokban nem' köthet második vagy harmadik házasságot, így.Arminjón: " Préois de droit international privé" /i.192.1./ és Szászy: "nemzetközi magánjog" 117* 1# hálunk az 1952,: 23* tvr. 16* §-a szerint a házasság anyagi jogi érvényességére a lex patriae irányadó, de ezt az elvet áttöri az a rendelkezés, hágy Magyarországon történő házasságkötés esetében a Csjt. 7. és- 8. §-ában foglalt rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha a házasulandók egyike nem magyar állampolgár. A Csjt. 7*§-a szerint a korábbi házasság érvénytelenségi ok. A magyar nemzetközi magánjog szerint tehát a második, .harmadik' házasság, így a 7* §. alapján, közrendi záradékra .hivatkozás nélkül is érvényteleníthető* Ámde a tankönyv nem magyar nemzetközi magánjogi, hanem nemzetközi közjogi szempontból foglalkozik a kérdéssel. Ha az államnak nincs Csjt. §t-ának megfelelő jogszabálya, úgy a közrendi záaradékra való hivatkozással kétségtelenül jogosult az emli tett muzulmán egyiptomi állampolgár házasságát érvénytelennek tekintetni, a les pátriáévá! szemben a közrendi fenntartással élni. . • II. Az első világháború utáni nemzetközi kisebbségvédelmi rendszerről írva, a 187. oldalon több olyan okot soroltam fel, amely annak csődjéhez vezetett. Pulay G-ábor elvtárs az "Allam- és Igazgatás" éimü folyóirat október-novemberi számában megjelent bírálatában, valamint most is .ezeket az okokat ugyan-fenná lóknak ismeri el, de szerinte ezek csupán rész-okok, mig az elsőrendű ok - szerinte - az volt, hogy a Nemzetek Szövetsége általános bírálatába azárt nem bocsátkoztam, mivel erről a másik fejezetben van szó. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a tankönyv esetleges második kiadásában ez az ok is megemlittessék. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a tankönyvben a kapitalista államok közti kisebbségi szerződések eredménytelenségét egy ideológiailag meg sokkal fontosabb ok szemszögéből tárgyaltam, annak a sztálini tanításnak a nyomán, hogy a burzsoá nemzet fogálmának lényegéhez cartozik a kisebbsek elnyomása. Erre vonatkozó fejtegetéseimet már azért sem érheti a "száraz objektivizmus" egyes bírálóknak a tankönyv bizonyos, közelebbről meg nem jelölt fejezeteivel szemben emelt kifogása. I
