Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)

1954. december 18.

-45jelentőséget, ügy vélem tovább, bogy minden más jogág tanárainak is kötelessége, bogy meggyőződjék, mennyiben megfelelő didaktikai szempontból a tankönyv, melyet karának hallgatói kezébe adnak, különösen midőn a tankönyvek száma annyira gyér. Nem tudom foglalkoztatta-e őket ez a kérdés, de hiányolom, hogy véleményük nem hangzott el.

•yMindezt meg kellett mondanom teljes nyíltsággal, mert talán ennek a gegativumnak leszögezése hozzájárul karunk jövő munkájának megjavításához.- o - *

BÚZA LÁSZLÓ egyetemi tanár nem gondolja, hogy a kontinentális talapzat' kérdésének a parti tengerrel kapcsolatban való tárgyalása rendszertani szempontból helyes volna. Hiszen a kontinentális talapzat nem tenger, hanem szárazföld, emellett épen annak a résznek nemzetközi jogi helyzete vitás, a- raely a parti tenger határán túl fekszik.

Azt az álláspontot, hogy nemzetközi folyóknak csak azok tekintendők, amelyek jogi helyzetét külön egyezmény szabályozza, nem tartja elfogadhatónak.

A jogalkotó és ügyintéző nemzetközi szerződések megkülönböztetését nem tartja elejthetőnek. Vannak nemzetközi szerződések, amelyek nem alkotnak jogszabályt. Pl. az a szerződés, amelyben két állam megegyezik, hogy egy konkrét ügyet a Nemzetközi Biróság elé terjesztenek. Téves az a felfogás, mintha az államok nemzetközi jogi aktusai kivétel nélkül jogalkotó aktusok vonának. *

A jogforrások egymásközti viszonyát illetően nehezen volna elfogadható az az álláspont, hogy a szokásjog a nemzet- közimszerződés mellett mint "kisegitő jog szepepel. Kisegitő jog jellege a szerződés és a szokásjog mellett az általános jogelveknek van.

A szokásjog nemcsak univerzális jellegű lehet. A szokásjognak épen olyan fokozatai vannak, mint a szerződésnek. Ugyanazon felek közt kötött szerződés és a közöttük kialakult szokásjog a jogszabályok hierarchiájában egyenértékű. A'szerződés csak fontosabb, nagyobb jelentőségű jogforrás, nem erősebb jogi hatályú.

Kivánatos, hogy a ratifikált.szerződéseket belső jogforrás formájában közzétegyék és igy államjogi hatállyal ruházzák fel. Az a gyakorlat, hogy végrehajtási utasitás formájában csak az állami szervekkel közük, nem megnyugtató. *

ügy hiszi, hogy az államok által kollektive gyakorolt hatalmat az egyes államok külön hatalmával szemben, nem hely*- telen nemzetközi közhatalomnak nevezni. Ilyen értelemben gyakorol a Biztonsági Tanács nemzetközi közhatalmat. A nemzetközi közhatalom nem jelent szükségképen államok feletti hatalmat, mely az államok szuverénitását sértené.

*