Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)

1954. december 18.

- 39 HAJDÚ GYULA egyetemi tanár az elhangzott bírálatokra adott valaszaban mindenekelőtt ksözönetet mond a felszólalóknak, akiknek mindegyike a tankönyv rendkívül alapos és résziétekbemenő tanulmányozása alapján tette meg észrevételeit. Ezek az észrevételek követik az élőszóban megjelölt szempontokat, melyek szerint a jó tankönyvnek helyes megvilágításban és teljes összefüggéseiben kell feltárnia a tárgyalt jogág anyagát, a feldolgozásnak a marxista-leninista világszemlélet alapján és harcos állásfoglalással kell történnie és a könyvnek ki kell elégítenie a didaktikai szempontokat, vagyis akként legyen megirva, hogy az abban foglaltakat az átlagos színvonalon álló hallgatók is könnyen megérthessék és megtanulhassák.

A népi demokráciák egyikében sem jelent még meg egy összefoglaló "nemzetközi jog” és a Szovjetunióban eddig kiadott tankönyvek mindegyike ellen súlyos kifogások merültek fel, úgy hogy azok ezidőszerint nincsenek is használatban. Tulajdonképen jelentékeny részben saját kidolgozásunkkal kellett megoldanunk azokat a nagyszámú ideológiai problémákat, melyeket a nemzetközi jog tanulmányozása felvet* Nem tértünk ki e problémák elől és megkíséreltük, hogy azokat helyes megvilágításban és helyes állásfoglalással döntsük el. Megállapíthatom, hogy ideológiai szempontból egyetlen birálónk sem támasztott egyetlen rész ellen sem kifqgást*libben a vonatkozáséban tehát e válaszban nem kell további fejtegetésekbe bocsátkoznom.

Foglalkozni kivánok mindenekelőtt a két előadó: Héczei László és Sebestyén Pál elvtársak észrevételeivell akik már a tankönyv kéziratának lektorai voltak és lelkiismeretes e- lemzés alapján számos hiányosságra, pontatlanságra, hely te- lenségre figyelmeztettek bennünket, ezirányu észrevételeiknek nagyon nagy hasznát vettük. Nem fogadhattuk el azonban észrevételeik egy részét és mostani birálatuk lényegében e— zekre tér vissza, épen ezért ezek tekintetében most sincs közöttünk egyetértés*

Háczei elvtárs kifogásolja, hogy a történelmi rész túlterjedelmes, Pulay elvtárs is megjegyezte, hogy számos átfedés van a történelmi és a szakági fejezetek között. Tény, hogy a történelmi fejezet a többihez viszonyítva aránytalánul hosszú - ez azonban a tapasztalat szerint szükséges volt, mivel a hallgató vonatkozó ismeretei nagyon fogyatékosak, célszerűnek mutatkozott tehát, hogy egy politikai-történeti áttekintéssel segitsük elő a későbbiek megértését. A könyv eddigi használata során azt észle/ltük, hogy a tanulók szivesen veszik ezt és érdeklődéssel forgatják a lapokat. Ezt igazolják egyébként Sarlós és Kocsis elvtarsak bírálatai is. időben a részben azonban csak a t őrt one t i összefüggésekben vázoljuk az egyes nemzetközi jogi jelentőségű esemenyeket,^melyekre azután a szakanyag megfelelő fejezeteiben visszatérünk,^hogy a- zokat elemezzük. Az ilyen átfedés nemcsak elkerülhetetlen,^ de szükséges is. Nem tartom ezért helytállónak Reczei^elvtars megjegyzését arra nézve, hogy a leszerelésre vonatkozó_jogi problémák nincsenek érintve, mert ezt csak a történelmi fejezetre vonatkozólag vonatkozólag mondhatja, ellenben a All. fejezetben, ahova a kérdés értelemszerüleg tartozik ez meg is történt. Ugyan ez áll a Béke Világtanácsát illetően. Ugyancsak Héczei elvtárs megjegyzésével szemben meg kell állapitanom,