Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)

1954. december 18.

Tudomásom szerint a tankönyv szerzői Visinszkii elv- társnak a nemzetközi jog immár klasszikussá vált meghatározását vettek alapul. Eszerint!

Ennek a meghatározásnak az alapja*a nemzetközi jog ál- ± tál szabályozandó életviszonyok. Ezek az életviszonyok a történelem során alapos változásokon mentek keresztül, azonban lényegüket tekintve az államnak, mint erőszakszervezetnek a funkcióiból adódtak. Az állam fogalmának a beiktatása tehát szükségszerű, mert a szabályozandó életviszonyok: viszonyt jelentenek, mely viszonynak szükségképeni tartozéka az alany és a tevékenységi kör. Életviszony tehát szükségképen dialektikus fogalom, az alanynak és a tevékenységi körnek dialektikus egysége.

A fogalmi meghatározás eme dialektikus voltából azonban az is következik, hogy a nemzetközi jog alanya és a szabályozandó tevékenységi kör szükségképen épen történelmi kialakulásának és fejlődésének következtében bizonyos korrekciók szükségességét rejti magában. így - az államoknak, mint a nemzetközi jog alanyainak oldaláról nézve - kétségtelen, hogy vannak a nemzetközi jognak az államokon kivül más alanyai is. Ezek jogalanyisága azonban nem teljes és jogképességüket kizárólag a nemzetközi jogot alkotó államok egyezőmakaratából nyerik; ez szabja meg korlátozottságukat és esetleges megszüntetésüket is.

De bizonyos korrekcióra szorul a nemzetközi jog fogalmi meghatározásának másik oldaláról is. Nem kétséges ugyanis, hogy vannak a nemzetközi jognak olyan területei is, melyek nem tartoznak a szuverén államoknak, mint a politikai hatalmat kizárólagosan gyakorló szervezeteknek egymással szembeni viszonyá- haz. Ilyenek pl. bizonyos polgári jogi, büntetőjogi vagy akár alkotmányjogi /pl. állampolgárság/ kérdések, amelyeket nemzetközi jogi szerződések vagy szokásjog szabályoznak. így tehát formailag beletartoznak a nemzetközi jog történelmileg kiala- * kult keretébe /speciálisan a szerződési jogba/, azonban a szabályozott életviszonyokat tekintve s polgári jogi, vagy büntetőjogi, alkotmányjogi szabályok.

Elvileg feltétlenül helyesnek tartom Eéczei elvtársnak a tankönyv erre vonatkozó részével szemben támasztott kifogását, csupán arra szerettem volna rámutatni, hogy a nemzetközi jog és a nemzetközi magánjog egységét vagy különbözőségét vitató elméletnek feltétlenül a történelmileg kialakult helyzetet kell alapul vennie és a nemzetközi jog és nemzetközi magánjog rendszertani és jogágazati felosztás szocialista elvének is megfelelő különválasztása mellett is tudomásul kell vennünk, hogy vannak a nemzetközi magánjognak — az u.n* Conflicts of Law területén kivül - olyan szabályai is, amelyek feltétlenül részét alkotják a nemzetközi jog speciális KgpÉaxáiimkxx részének.

? * mm 0 —- 35 K