Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)

1954. december 18.

- 31 tetteseket külföldi állam részére kiad /Lásd: Balsala Szovjetszkaja Enciklopédia 9. kötet 431. oldal/.

f ^ kiadatásiiszerződések kötésénél követett elvek ismertetése nem teljes és nem eléggé szabatos.

Az azonosság elvével kapcsolatban /a szerződő államok nem adnak ki oly cselekmény miatt, amely az ő joguk szerint nem büntetendő/ néze.em szerint ki kellene domborítani azt, hogy kivételt képez ez alől az elv alól a magyar-román kiadatási egyezmény 2. cikkének /2/ bekezdése, valamint a magyar— * bolgár polgári és bűnügyi jogsegélyszerződés 56. cikkének /V bekezdése, amely szerint kiadatásnak van helye olyan cselekmények miatt is, amely csak a kiadatást kérő állam törvényei szerint ^képeznek bűntettet, ha azok a kiadatást kérő állam állami es társadalmi rendje, biztonsága vagy népgazdasága ellen irányulnák* Ennek kiemelését azért tartom szükségesnek, mert ez a rendezés szemléltetően mutatja a népi demokratikus államok viszonyában a szoros baráti együttműködést. A népi demokratikus államok viszonyában ugyanis nem lehet közömbös, hogy az egyik népi demokráciában a másik népi demokrácia ellen követnek el bűncselekményt. Ezért a kiadatási szerződések lehetővé teszik, hogy az egyik népi demokratikus állam területén elkövetett olyan cselekmények, amelyek a másik népi demokratikus , állam joga szerint nem büntetendők, ne maradjanak meg- toríatlanul és a tettesek kiadatásuk folytán elnyerjék büntetésüket.

Nem eléggé szabatos a specialitás elvének olyanértelmü meghatározása sem, hogy "büntetésnek csak olyan cselekmény miatt van helye, amely miatt a kiadatást, kérték".

A specialitás elve ugyanis azt jelenti, hogy a bűntettest a kiadatás előtt elkövetett egyéb' bűncselekményekért, mint amelyekért a kiadatása engedélyezve volt, nem lehet büntető utón üldözni vagy megbüntetni, kivéve a./ ha a terhelt beleegyezik, hogy ellene ezért a bűncselekményért is eljárjanak és Ítéletet hozzanak, b./ ha a terhelt kiadatásának alapjául szolgáló cselekmény miatt ellene folyó büntető eljárás befejezése, illetőleg a büntetés kiállása után a kiadatási szerződésekbenmegha- tározott idő alatt nem távozik el az állam területéről attól az időponttól számítva, amidőn ez szabadságában állott, vagy ha eltávozása után oda ismét visszatér.

Mwgjegyzem, hogy a tankönyv a "specializálódás elve" kifejezést használja, holott az:irodalomban a specialitás elve kifejezés található. /Lásd pl. Szászy: Kiadatási jog 134. o./

A kiadatás elvei között fel lehetne még sorolni a következő elveket:

a. / Nincsen helye a kiadatásnak, ha a megkereső állam

olyan bűntett miatt kéri a kiadatást, amelynek büntethetősége a megkeresett állam jogszabályai szerint akár a büntető eljárás vagy a büntetés elévülése folytán vagy más törvényes okból /pl. kegyelem/ megszűnt. - *

b. / A kiadatási kérelem teljesítését meg kell tagadni abban az esetben, ha a megkeresett államban ugyanazon bűncselekmény miatt, amely miatt a terheltet kiadni kérték, ítéletet hoztak vagy az eljárást megszüntették*

c. / Ha a kiadatási kérelemben megjelölt bűncselekmény a megkeresett állam törvényei szerint csak magáninditványra ül-