Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)
1954. december 18.
- 25 az államérdek és az állami szverénitás fogalmának megjelenését a XVI. században, Vagyis olyan korban, amikor még nem beszélhetünk a mai értelemben nemzetekről és még kevósbbé a nemzetek önrendelkezési jogáréi. Sajnálnom kell, hogy a közel másfél év előtti vita anyaga nem került közzétételre, mert akkor a tankönyv szerzői is bizonyára jobban értékesíthették volna. ' * Ezek után még néhány részletmegjegyzést szeretnék tenni, főleg a tankönyv második harmadával kapcsolatban. IV. Fejezet: A kontinentális talapzat kérdését, úgy vélem, nem a 151* oldalon az államterület fogalmánál kellene tárgyalni, hanem inkább a parti tenger, vagy pedig a nyilt tenger problémáinak ismertetésénél. Az államhatárok megállapitásával és kijelölésével kapcsolatosan használt demarkácié és delimitáció kifejezéseknek a gyakorlatban történő alkalmazása nem egységes és épen ellenkező értelmű szóhasználattal is gyakran találkozunk. /156. old./ A nemzetközi folyók elnevezése és osztályozása meglehetősen vitatott kérdés. /A Korovin-féle tankönyv erről szóló fejezetének szerzői pl. csak azokat a folyókat minősitik nemzetközieknek, amelyeknek helyzetét nemzetközi egyezmény rendezi./ nézetem szerint külön kellene foglalkozni a közvetlen tengerbe torkolló és a nem közvetlen tengerbe torkolló nemzetközi folyókkal, vagy más szavakkal: a nemzetközi és a nem nemzeti folyók helyzetével. /158-159. old./ w * Az 1921. évi párisi Duna-egyezmény hatályát'nem a sinaiai és a bukaresti egyezmények, hanem desvetudó szüntette meg, mely a két előbb emlitett egyezménynek nem annyira tartalmi rendelkezéseiben, mint inkább megkötésének körülményeiben jutott kifejezésre. V. Fejezet: Megemlíthető lenne, hogy több állam saját állampolgárainak külföldivel való házasságát különleges engedély megadásától teszi függővé* /l78.old./ ”A külföldiek helyzete a Szovjetunióban” cimü rész 2. bekezdése jelenlegi formájában nem egészen világos. Az állampolgárok kifejezés elé "külföldi" vagy "Idegen” szó illesztendő* V182. old./ A kisebbségvédelmi rendelkezések birálata nem fogja át az egész rendszer alapjait, hanem csupán másodlagos okok ismertetésére korlátozódik. /187* old./ A genocidium-egyezménnyel szemben a Szovjetunió /épugy, mint Magyarország/ két pontban tett fenntartást /190*oldo/ Az emberi jogokról szóló pont 1. bekezdésebe szövegezési hiba csúszott. A könyv szerint ugyanis G-rotius az emberis- ség okából történő intervenció tilalmát hirdette, jóllehet ennek épen az ellenkezőjéről van szó. /190. old./ t
