Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)
1954. december 18.
21 szerződések, amelyeket az alkotmány értelmében a kormány erősít meg, illetőleg jóváhagy,” ezzel kapcsolatban azonban meg kell állapítani, hogy a kormány jóváhagyása nem tekinthető megerősítésnek. Helyesebb lett volna másrészt az egész kérdésről a ”nemzet- közi szerződések megkötése” cim alatt, a fenti kiegészítéssel foglalkozni. Á tankönyv 234. oldalán a következő megállapitás találhatói “a nemzetközi szerződés az állami szerveket és az egyeseket nem kötelezi közvetlenül”* Véleményem szerint a nemzetközi szerződés belső jogszabállyal való közzététel hiányában is közvetlenül kötelezi az állami szerveket. Erre egyébként a tankönyv III. fejezete a 116. oldalon rámutat. Héhány megjegyzést szeretnék fűzni a tankönyv X. fejezetében foglaltakhoz. véleményem szerint a fejezet anyagának felosztása a két cim között nem volt szerencsés. Azokat az Ensz-szel kapcsolatba hozott különleges szerveket ugyanis, amelyeknek valamely korábbi igazgatási unió volt az alapjuk, együttesen kellett volna tárgyalni, így elkerülhetővé vált volna, hogy az anyag például az Egyetemes Posta Egyesületet és az Egyetemes Postauniót, a munkásvédelem kérdéseit és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet külön-külön tárgyalja. Az olvasó számára pedig világosabbá vált volna az, hogy az egész többoldalú szerződési rendszer alapját jelenleg az Ensz specializált szervezetei és más Ensz-szervek képezik, amelyek egyrészt átvették a korábbi igazgatási uniók hatáskörét bizonyos nemzetközi szerződésekből adódó feladatok ellátására is, másrészt határozottan arra törekednek, hogy az egyéb, korábbi nemzetközi szer ződések helyébe is uj, az államoknak a korábbi szerződéseknél nagyobb körére kiterjedő hatályú szerződéseket hozzanak létre, illetőleg eddig nemzetközileg még nem szabályozott tárgyakat nemzetközi szerződéssel szabályozzanak, természetesen saját irányításuk alatt. Jó példa az első esetre az Unesco égisze alatt létrejött Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény, a második esetre ugyancsak az Unesco kezdeményezésére a kulturális javak fegyve rés összeütközés esetire való védelmére létrejött egyezmény. Meggondolandó volna a fentiekkel kapcsolatban az is, hogy a IX. fejezet.fedi-e a fejezet cimét. ”A nemzetközi szervek és szervezetek” cim alá ugyanis a X. fejezet alatt tárgyalt szervezetek is tartoznak. Végül szeretném felhívni á figyelmet a X. fejezet néhány, általam észlelt tárgyi tévedésére. A 315. oldalon az áll, hogy a személy- és árufuvarozás tárgyában Bécsben kötöttek újabb egyezményt. Az egyezmény megkötésének helye Bern. A fenti egyezményt kiegészitő pótjegyzőkönyvet Magyarországon nem az 1953:3XTV* tv., h^nem az 1953. évi 24. tvr. cikkelyezte be. "A 321. oldalon a Nemzetközi Munkásszervezetről tesz a szerző említést. A szervezet helyes elnevezése Nemzetközi Munkaügyi Szerveze1 A 326. oldalon az'áll, hogy^az Unesco alkotmányát az 1945:15. sz. iktatta a Magyar Népköztársaság törvényerejű rendeletéi köze. A jogszabály helyes száma: 1954. évi 15. sz. tvr. ^ <
