Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)
1954. december 18.
20 Hészletesebben kellett volna ismertetni ezzel kapcsolatban a Nemzetközi Biróság tanácsadó véleménye és a helyés nemzetközi jogfelfogás közötti különbséget® Az ENSZ közgyűlése a következőkre kért véleményt.a Nemzetközi Bíróságtóls * hogy ha egy állam a nemzetközi szerződés valamely cikkével kapcsolatban fenntartással élt, az egyezmény részesének tekintendő-e az esetben, ha a fenntartást egyes államok kifogásolják, igenlő esetben mi a fenntartás jogi hatálya egyfelől a fenntartást tevő, másfelől a fenntartást elfogadó, valamint a fenntartást kifogásoló államok között* *■ A Biróság az első kérdésre adott válaszában arra az álláspontra helyezkedett, hogy amennyiben a fenntartás a szerződés tárgyával és céljával összeegyeztethető, a fenntartást te- ,vő állam az egyezmény részesének tekintendő. Nem mondta ki azonban kátegórikusan azt, ami a tankönyv 235* oldalán olvasható: "A szerződés tárgyával és céljával összeférő fenntartás elfogadandó, az össze nem férő fenntartás ellen viszont ellenvetéssel lehet élni.” A második kérdésre adott válaszban a Nemzetközi Biróság ugyanis a szerződő államok szabad mérlegelésére bizta, hogy a fenntartást a szerződés tárgyával és céljaival összeegyez- - tethetőnek tartják-e vagy sem és ennek alapján a fenntartást tevő államot az egyezmény részesének tekintik-e vagy sem. A Nemzetközi Biróság véleményéből tehát az következik, hogy ha a fenntartással szemben az államok egy része kifogással él, az egyezmény ezek tekintetében hatálytalan, egyébként a fenntartást elfogadó államok viszonylatában hatályos. A szerző - véleményem szerint - nem mutat rá elég világosan a fenti felfogás és a helyes nemzetközi felfogás közötti különbségre. Eszerint a szuverénitás elvi alapjain álló államnak vitathatatlan joga az, hogy bármely egyezményhez fenntartást fűzzön. A fenntartás jogi következménye az, hogy az egyezmény hatályban van a fenntartást tevő és a szerződésben részes valamennyi állam között, a szerződés azon részének kivételével, amelyre afenntartás Vonatkozik. t ► Szeretnék röviden foglalkozni továbbá a háborúnak a nemzetközi szerződésekre vonatkozó hatásának kérdéseivel. A tankönyv 244. oldalán a következő megállapitás van: •'A háború a hadviselő felek egymásközti szerződéseit hatályon- kivül helyezi, feltéve, hogy nem olyan szerződésekről van szó, amelyek épen a háború esetére állapítanak meg kötelezettségeket." Ehelyütt különbséget kellett volna tenni a két- és a többoldalú szerződések között, ahogy azt a tankönyv XIII. Fejezete a 389* oldalon meg is teszi azzal, hogy megállapítja: "a többoldalú, ezek között a technikai jellegű szerződések hatályát a háború felfüggeszti.”* A továbbiakban a szerződések kötésével kapcsolatos kérdésekhez szeretnék néhány megjegyzést fűzni. A szerző a 228. oldalon beszél arról, hogy a szerződések kötése a Magyar Alkotmány értelmében mely szervnek a hatáskörébe tartozik. Nem mutat rá azonban világosan arra, hogy csak a Magyar Népköztársaság nevében kötendő szerződések megkötése és megerősítése tartozik az Elnöki Sanács hatáskörébe. Napjainkban a szerződések nagyobb részét a Magyar Kormány nevében kötik s a Minisztertanács felhatalmazása és jóváhagyása alapján. A szerző a 233. oldalon tesz erről olyanformán említést, hogy "vannak olyan
