Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)

1954. december 18.

- 18 BOKOR PÉTERIVÉ SZEGŐ HANNA hozzászólása:

Mind a Kar által kijelölt birálók, mind az előttem felszólalók részletesen foglalkoztak a nemzetközi jogi tankönyv jelentőségével a magyar nemzetközi jogi irodalom szempontjából. Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni és igy hozzászólásomban kizárólag a tankönyv egy meghatározott részével kivánok foglalkozni, gyakorlati nemzetközi jogi munkám során szerzett tapasztalatok alapján,- a tankönyv VII. és X. fejezeteivel.

Néhány észrevételt kivánok tenni a nemzetközi szerződések forrásaival kapcsolatban. A tankönyv VII. fejezetében a 226. oldalon a következő megállapitás van: *'A nemzetközi szerződés a nemzetközi jog forrása, de nem egyedüli forrás, mert vele egyenértékű forrás a szokás is." Ugyanez a gondolat jut kifejezésre a 241. oldalon is. A szerző itt megállapitja, hogy tekintettel arra, hogy a szerződés és a szokásjog a nemzetközi jog egyenértékű forrása, r,a szerződést nemcsak újabb szerződés, hanem újabb szokásjog is módosithatja és hatályon kivül helyezheti.11

A nemzetközi jog forrásairól tett fenti megállapitások - véleményem szerint - nem helytállóak.

A szocialista felfogás szerint a nemzetközi jog forrásai közül a legfontosabbak a nemzetközi szerződések, amelyek kifejezetten abból a célból létesültek, hogy a nemzetközi jog bizonyos területét szabályozzák.

Visinszkij elvtárs a nemzetközi szerződésekről, mint a nemzetközi jog forrásairól igy irt: "A szovjet nemzetközi jogi elmélet a szerződésekben, amelyek a népek szuverén egyenlőségének elve, kölcsönös érdekeinek és jogainak tiszteletben- tgurtása alapján jöttek létre, látja a nemzetközi jog fő erőforrását. Ezek biztosítják a nemzetközi jognak és intézményeinek, egész terjedelmüknek nemcsak erkölcsi, de jogi súlyát is. Ilyen körülmények között a nemzetközi szerződések, melyeknek kötelező voltát és hatékonyságát okvetlenül tiszteletben kell tartani, nem formai, de valóságos erőt jelentenek, ilyen körülmények között nyer jelentőséget az a követelés, hogy a megkötött szerződéseket teljesíteni kell.M

Meg kell állapítani, hogy a kapitalista államok jogtudósai általában nem osztják ezt a nézetet és a nemzetközi jog forrásait nemcsak hogy nem tekintik egyenértékűnek, hanem az első'helyet a nemzetközi szokásnak biztosítják. így Fauliche szerint: nA szerződések a nemzetközi jog forrásai között csak a második helyet foglalják el.w Guggenheim a nemzetközi szokás első helyéért még élesebben száll sikra, amikor erről a kérdésről igy vélekedik: HA nemzetközi szerződés a hagyományos nemzetközi jogi elmélettel ellentétben a szokásjognak nincs koordinálva. Azzal nem ugyanazon jogi lépcsőn áll, henem mint jogkeletkeztető és jogvégrehajtó aktus a szokásjognak alá van rendelve.M-A nemzetközi jog forrásairól akapitalista államok jogtudósai által alkotott elméletet azonban az osztatlan és egységes kapitalista világszemlélet, valamint az a törekvés magyarázza, hogy minél kevésbbé kössék meg kezüket, akárcsak pusztán formális burzsoá törvényességgel is#