Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)
1954. december 18.
pl. a nagyhatalmak közti egyetértés elvének félretételére irá nymlnak. Az ENSZ-en kívüli nemzetközi szervezetek közül megfele- 1ü tagolásban foglalkozik a könyv az amerikai államok szervezeté- \e_, az Arab Ligával, a Nyugati Unióval, a iUar shall-tervxEi szer- vezeteve!, az Lszakatlanti Szövetséggel,, az Európai Szén- és Acél- közösséggel, az Európai Tanáccsal. E szerveseteket politikai oldal- rol vizsgáivá arra a helyes következtetésre jut, hogy mindezek az imperialista vezetés alatt álló világállam megvalósulását lennének hivatva szolgálni. Nem mutatja be viszont ez a rész azokat a io-i •formákat, melyek jogi síkon a világállam kiépítése, az államok "integrációja'» felé való törekvést szolgálják. Az államok közötti viszályok elintézésének módjairól szóló fejezet a tankönyvjellegen túlmenően tárgyalja a problémákat s általában^ jogászok számára hasznos lehet. Megfelelő, ismertetést és értékelést kap az olvasó a nemzetközi bíráskodásról is. Külön említi a mü Magyarország' által a békéltető eljárásra vonatkozóan kötotl szerződéseket. Az e helyen /342.old./ és a hatályos szerződéseinkéi tartalmazó jegyzékben felsorolt államok, illetőleg szerződések kört nem egyezik. Mindenekelőtt nem tűnik ki a 342. oldalon adott felsorolásból, hogy hatályos szerződéseinkről van-e szó? Nem tartjuk továbbá helyesnek, hogy itt Észtországot is említi a mü, mint a- mellyel Magyarország békéltető eljárási szerződést kötött. Nem egye zik a felsorolás Svájc, az Egyesült Államok, Görögörszág, Ausztria, Olaszország és Lengyelország viszonylatában. A választott biróságoi működésének részletes ismertetése,kapcsán azzal a megállapítással találkoztunk, hogjr "mivel a választott bírósági döntések végrehajtására nincs,hivatott szerv, fokozottabb mértékben jelentkezik a felek erkölcsi kötelessége, hogy azokhoz alkalmazkodjanak"• /347c old./ Nézetünk szerint a választott bírósági egyezmény elfogadása esetében az érdekelt államnak kell a végrehajtásról gondos kodhia, s ez jogi kötelezettséget ró az államra. • ; J . • „ - - ■; i A háború jogát és a tengeri jogot tömör összefoglalásban adjs a mü. Részletesen foglalkozik a háború nemzetközi tilalmával s enne kapcsán elsősorban az ENSZ Alapokmányának idevágó rendelkezéseit fejtegeti, Nem tudunk egyetérteni azzal a megállapítással, hogy az ENSZ fegyveres fellépése esetén "a háború szabályai ...-az Egyesüli Nemzetek fegyveres fellépésére nem vonatkoznak»*. /372* old./. Nyilvánvaló, hogy az államok nevében fellépő ENSZ-et pontosan úgyar úgy kötik a hadviselés szabályai, mint magukat az államokat, akkor is, ha az ENSZ fegyveres beavatkozása nem háború, hanem kollektiv fellépés a háború megakadályozására, illetőleg beszüntetéséré. Az j utolsó fejezetben mintegy összegezi a mü a legfontosabb tanulságo- • kát: a nemzetközi törvényesség tisztelete, a békés együttműködés megvalósítása, a béke megszilárdítása, azok á feladatok, melyek^ a nemzetközi kapcsolatok végcéljaként kell, hogy szerepeljenek és e cél elérésében döntő szerep jut a nemzetközi jognak. Rámutattunk arra, hogyilyen jelentőségű mü kimerítő^ismertetése és bírálata jóval túlmegy a szokásos könyvismertetés keretei Épen ezért arra szorítkoztunk, hogy néhány legfontosabb problémát emeljünk ki abból a szempontból is, hogy mely részek tarthatnak számot a szélesebb jogászközönség érdeklődésére. A könyv stilus’és szerkezet tekintetében - didaktikai szempontból is - hasznos segítséget nyújt a tanulmányozónak. A könyv egészében - hiányosságai mellett is - számottevően gazdagítja felszabadulás E±á±± utáni jogirodalmunkat. Reméljük, hogy a könyv alapos megvitatása előre fogja vinni egyes kérdések további tisztázását s a viták tanulságai^meg újabb segítséget jelentenek a nemzetközi jog valamennyi művelőjének s az egész jogászköz9nségnek.
