Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)

1954. december 18.

- 10

• PULAY GiÍBOR hozzászólása.

""" ' ..........- 1 ■ ’un». ” n ■ i ■' wm vw m *

J

ogirodalmunk jelentős eseménye a nemzetközi jogi nönyv megjelenése. E mü fontossága messze túlnő az ítemi tankönyv keretein, mivel - mint ezt a könyv e- sava is hangsúlyozza - a szerzők úttörő munkát végeztek, íagyar nemzetközi jogi irodalom a múlthan is rendkivül jény, még a többi jogágénál is hiányosabb volt, az egyes Lések marxista-leninista elemzésével pedig csak nagyon ítve találkozhattunk.M /3. old./ Segítséget és útmutatást ;ak a szerzők a szovjet irodalomtól és a szovjet nemzet-’

. müvekie vonatkozó kritikáktól.

^em vállalkozhatunk arra, hogy a fontos és viszonylag ' terjedein ü műről kimeritő ismertetést és bírálatot adrIlyen jellegű művel szemben a kivánalom voltaképen az, minden fejezetét külön elemzés alá kell venni. Ezúttal : néhány legfontosabb problémát ’emelünk ki. /

A tankönyv kiállítása és tipográfiai rendszere fejlőjelent az eddigi tankönyvekhez képest. Sokszor alkalmazót a helyes megoldást, hogy apróbetüs részekben közli az s kérdések megvilágításához szükséges tényeket és adato- az irodalom különböző állásfoglalásait. Ez megkönnyíti nkönyv szélesebb körben való használatát. A mü rendszere ovjet. nemzetközi jogi irodalomban kialakult' és elfoga- szerkezetet követi. 14 fejezetre oszlik, melyek közül f

ejezet az államok békés kapcsolataival, illetőleg a viszá- békés elintézésével, kettő a hadijoggal, egy fejezet a etközi törvényességért széles körben fo3$ tatott harccal alkozik. Helyes a tankönyv rendszerében az a megoldás,- ellentétben a burzsoá tankönyvekkel - két fejezetbe ti össze a hadijog és a tengeri jog anyagát. Követésre- ó példa az, hogy az egyes fejezetek elején a tárgyra tkozó legfontosabb müvek jegyzékét is közli.

Az ilyen jellegű munkával szemben támasztott legfontosabb telmény mindenekelőtt az, hogy harcos marxista-leninista spontot érvényesítsen a problémák tárgyalása során,* Eeplez- e a burzsoá álláspontot, az elmélet és gyakorlat egységének ján elméletileg általánosítsa a béketábor államainak ta- talatait. További követelmény, hogy a jelenleg hatályos nem- özi jog fő kérdéseit alapos, 'beható elemzéssel,a tudomány nlegi állásának megfelelően, kialakult és elfogadott állásokat tükrözve tárja fel, figyelembevéve a magyar szempontból nos fontosságú eseményeket, Hem csekélyebb az a didaktikai telmény, hogy szerkezet, stilus, pontosság tekintetében elől könnyítse meg -az anyag megértését és megtanulását, elől az ifjúságot elmélyedő gondolkodásra, a problémák tó elemzésére és pontosságra nevelje. Egyszóval: tanítsa a könyv olvasóit arra, hogy a nemzetközi" jog a békeharc k fontos fegyvere s ennek felhasználása elősigiti egyrészt mzetkozi kérdésekben való tisztánlátást, másrészt a béke- konkrét eseményeiben való eligazodást és azok megoldását.

Az I. fejezetben a könyv a nemzetközi jog fogalmát, forrá- és rendszerét tárgyalja. Bár igen töviden, de elkülöníti mzetkozi közjog és magánjog fogalmát s Visinkzkij nyomán meg- a^nemzetközi közjog meghatározását, mely szerint a nemzetköz jog * "azoknak a szabályoknak összessége, melyek az álla- közti, harcaik és összemüködésük folyamán kialakuló kapcsolati rendezik, amelyek ezen államok uralkodó osztályainak aka-