Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)
1954. december 18.
P||P|H|- 6 A 178o oldalon:"n monogám házasság intézményének alapján álló állam nem köteles megengedni, hogy a poligérniát elismerő állam polgára az ő területén poíigám házasságot kössön". A szerzők úgy látják eszerint, mintha a magyar állam esetenként adott engedélyétől függően itt Magyarországon lehetne poligám házasságot kötni. Ez tévedés. A magyar házassági törvény ^monogám rendszerű. Aki itt köt házasságot, az csak monogám házasságot köthet meg akkor is, na van már két-három felesége. Nem a közrendi záradék akadályozza tehát itt a poligám házasságkötést, hanem a magyar házassági törvény. Sz tehát nem volt jó példa a közrendi záardék alkalmazására. A 226. oldalon "A felek egymásközti viszonyában a^polgári jogi szerződés is jogot alkot". Ez" nem helyes megfogalmazása annak a code civilből eredő tételnek, hogy a felek szerződése a felek között a törvényt hely ettesiti.A felek, szerződése ugyanis nem alkot jogot, mert az nem jogalkotó tevékenység. A 232. oldalon a szerzők megemlitik a preferenciális szerződést, de sehol a könyvben nem található erre magyarázat és még a névmutatóban seid szerepel. E fogyatékosságok, amelyeken kivül bizonyára találhatók még egyéb hiányosságok is, nem rontják le a könyv értékét. Vélemény em az, hogy jogi irodalmunk számottevő nyeresége ez a könyv és egész bizonyos, hogy külföld felé is figyelmet fog kelteni. A felhozott hiányosságok és az elvi kérdések tisztázása csak megkönnyítené a szerzők számára azt, hogy a következő kiadás hiánytalan exaktsággal tartalmazza a magyar nemzetközi jog tudó Hiányának tételeit. = 0 = SEBESTYÉN PÁL hozzászólása. A mii helyes értékeléséhez szem előtt kell tartani, hogy a nemzetközi jog hosszú időn keresztül mostoha gyermeke volt a magyar jogtudománynak. A kiegyezést követő időkben az önálló magyar külpolitika hiánya, a külügyi kérdések és ezek jogi vetülete, a nemzetközi jog helyett a magyar jogászvilág érdeklődését az Ausztriával való közösség alkotmányjogi kérdései felé terelte; másfelől pédig a : kapitalizmus rohamos fejlődése a polgári jog megfelelő átalakítását s az ezzel kapcsolatos kodifikáló tevékenységet helyezte előtérbe. Elhanyagolt állapotban volt a nemzetközi jog egyetemi oktatása is. A nem zetközi jog a jogbölcseleti tanszékekhez kapcsolva önállóságra is alig tudott jutni; a diákság legtöbbnyire más jogágakat művelő megbízott előadók előadásaira és összetákolt kompendiumokra volt utalva. Ezen a helyzeten a Iforthy-rendszer sem tudott lényegesen változtatni. Bár hazánk elérkezett az önálló magyar külpolitika folytatásának lehetőségéhez, a külügyek iránti érdeklődés helytelen vágányokra terelődött, s alapjában véve nem volt'más, mint a • kiegyezést követő,idők Ausztriával szemben folytatott közjogi sé- r^lrni politikájának az akkori győző hatalmakkal és 'szomszédainkkal ■ szemben nemzetközi sikon történt továbbfolytatása. így e kor magyar nemzetközi jogi irodalma is csak annyiban tudott maga iránt érdeklődést kelteni, amennyiben ennek a politikának a szolgálatában állott s ezt a politikát igyekezett a nemzetközi jog eszközeivel alátámasztani. Ilyen körülmények között egyáltalában nem lehet
