Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)
1954. december 18.
- 2 RÉCZEI XÁSZLÓ hozzászólása A tankönyv kétségtelenül pártos és politikailag is helyes tudományossággai tárgyalja a nemzetközi jog mai kérdéseit* A marxizmus-leninizmus alapján áll és feldolgozza a szovjet jogtudomány eredményeit is* Szerkezetileg bizonyos kisebb hibáktól eltekintve, amelyekre később rámutatok, átgondolt, logikus felépité sü. A szerkezet tekintetében, tehát didaktikailag, lényeges kifogásokat nem lehet emelni, inkább a feldolgozás módja nem mindig felel meg az oktatási célnak* A tankönyv a nemzetközi jog valamennyi területét^felöleli és ezek egymáshoz viszonyított terjedelme is nagyban egészben megfelel a témakörök fontosságának, A könyv szellemén végivonul a harcos állá'sf oglalás a nemzetközi együttműködésért a békéért és a nemzetközi tö vényesség megszilárdításáért. Előnye a könyvnek, hogy a tanulóval megismerteti korunk nemzetközi jogi feladatait és igy megmutatja a magyar külpolitika s az egész béketábor külpolitikájának irányát. A feldolgozott anyag meghaladja a tankönyv követelményeit: mélyebben, részletesebben elemzi a nemzetközi jog si&xigxit problémáit, Nemcsak arra szolgál, hogy a tanuló a nemzetközi jog alapjait "egismerje s a továbbtanuláshoz szükséges elméleti ismereteket elsajátítsa, hanem gyakorlati kézikönyv céljainak is teljesen megfelel. Nemcsak egyetemi tanulmányok, hanem a külügyi dolgozók s a nemzetközi jogtudomány művelőinek a céljait is jól szolgálja. Irodalomjegyzéke, tárgy- és névmutatója, jé beosztása, tartalom- jegyzéke, könnyen kezelhetővé teszi, A könyvnek kétségtelen■tudományos értéke és gyakorlati hasznossága mellett azonban még vannak fogyatékosságai, - a gondos kidolgozás ellenére tartalmaz kisebb felületességeket, szerkezeti hiányosságokat s elvileg nem kellően tisztázott kérdéseket. Ezekre, ha nem is teljes részletességgel, szükséges rámutatni. 1./ A könyv szükségtelenül terjedelmes. Ennek oka elsősorban az, hogy a szerzők nem tesznek különbséget a nemzetközi jog és a diplomácia története között. A diplomácia történetében meg kell Írni a történelmi eseményeket. A nemzetközi jogban ki kell fejteni a jogtételt és példaszerűen kell az idetartozó egyik-másik nemzetközi eseményre rámutatni. A történelem tehát túl sók, kevesebb tényanyag is teljesen elegendő a tételek öiegvi- lágitására. A sok történelmi anyag nemcsak a könyv terjedelmet befolyásolja hátrányosan* hanem kisebb aránytalanságokat okoz az egyes témák kifejtésében is. így pl, az állam felelősségéről néhány oldal szél, mig más kérdésekről, a történelmi anyag következtében, oldalakon keresztül igen kevés jogról van szó. Emellett a történelmi änyag az események felsorolásában merül ki, a didaktikus, cél nem érezhető és ezért az anyagnak ez a része megtanulhatatlan, A történelmi tényanyaghoz való ragaszkodás igen sok ismétléshez vezetett s ez is hozzájárult a túlzott terjedelemhez. Ilyen pl.' a leszerelés.vagy a Béke Világtanács kérdései. Mindkettő időrendben ismerteti azokat a nemzetközi eseményeket /konferenciákat, nyilatkozatokat stb./, amelyek a tárgyra vonatkoznak, de a jogi problémák csoportosítása és kifejtése nem történt meg. t .‘
