Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)

1955. július 2.

-10de megnyugtatásul közli, hogy a maga részéről mindent elkövet, ^hogy az élsportolók se hanyagolják el kötelezettségeiket és kiváló sporteredményeiket ne használják fel arra, hogy egyetemi tanulmányaikat ennek folytán könnyeiben, kevesebb munkával és mégis jobb eredménnyel akarják elvégeznie megdöbbenve figyelte a vizsgák eredményét. Öt-hallgáténak ronrótták— el a kitűnő—eredményé tr. Öt hallgatónak rontották el kitűnő eredményét, mert marxizmus-leninizmusból és politikai gazdaságtanból nem kapott jelest. Aggódva veti fel a kérdést, mi lehet ennek az oka, mert képességük után ebből a tárgyból is megkaphattak volna a jeles osztályzatot és nem váLó— szinü, hogy egyáltalán nem tanulnák ezeket a tárgyakat. Érdeklődésére azt a választ kapta, hogy semmilyen szempontból nem látják szükségesnek, hogy ezekkel a tárgyakkal -is intenziven foglalkozzanak, soknak tartják az azzal eltöltött időt. Ezek a válaszok ébresztették benne azt a gondolatot, hogy az oktatási módszerben is hibának kell lennie és ezt a kérdést meg kell vizsgálni, mert az semmi esetre sem elegendő, hogy ő maga minden szempontból megvilágította előttünk, hogy az életben semmilyen vonatkozásban sem fogják tudni megállni helyüket a fenti tárgyakban való ismereteik hiányában. - A hiányzások problémájáról szólva meg kell állapítania, hogyjezen a téren is előnyösebb lenne a helyzet, ha a professzorok többet törődnének ezzel a kérdéssel, nem lenne felesleges néha-néha névsorolvasást tartani az elméleti órák végén vagy elején, ami azt is elősegítené, hogy a professzorok jobban megismernék a hallgatókat. A II. félévben feltét/len javulás észlelhető ezen a téren, de a Tanulmányi Osztálynak fokozottabb ellenőrzést kell gyakorolnia a csoportfelelősök irányában., mert ezek nagyobb engedékenységet tanúsítanak a barátaik irányában ezen a téren is és igy nagy egyenlőtlenségek állnak elő a hallgatók mulasztásainak elbírálásában. Végül ismételten kéri az oktatókat, hogy ne mulasszák el minden helyen, minden időben a nevelést, a hallgatókkal való közvetlen hangnem megvalósítását. Erre nézve nem lehet szabályokat lerögzíteni, hanem itt mindenkinek éreznie kell, hogy mit, hogyan csináljon, milyen eszközöket alkalmazzon, de az eredmény nem fog elmaradni s még a szakmai tudás átadása is könnyebb lesz.

NIZSALOVSZKY EITERE egyetemi tanár hálás Várszeginek a felvetett kérdésekértT" mert igy alkalma van a félreértést eloszlatni. Annak idején megjegyzése olyan értelemben hangzott el, ho^y szeretné tisztán látni, hogy milyen külön funkciója van ezzel kapcsolatban, mert úgy érzi, hogy az elméleti órák alkalmával mindent elkövet, hogy a hallgatók figyelmét es érdeklődését felkeltse s hogy ne csak szakmai anyagot adjon, hanem mindazt,ami szinte az általános müvekség kérdése. A hallgatói egyszer összeirták, hogy egy órai előadási anyaga a jogi témakör megtárgyalásán kivül 34 különböző szakmaba vágó anyagról tett emlitest. Szeretné, ha konkretebb^megjelölést kanna a hallgatókkal való foglalkozás minemüseget illetően, mert különben is bántja az, amit sgy ez evben_tapasztalt először, hogy bár évtizedek óta tanit, az ezévi II. ev— folyam érdeklődését nem tudta kellő mentékben lekötni, nem érzett kapcsolatot előadásai alkalmával a hallgatók es maga között, s minden erre irányuló kisérlete csődöt mondor* e- het, hogy előrehaladott kora az oka, ho^y a hallgatok ne e- rezzenek bizalmat bizalmat iránta s hogy nem keresik fel problémáikkal, talán eszükbe sem jut, hogy amit a ^nárseg tői is megtudhatnak, azzal hozzá forduljanak. Helyesnek tar.-