Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)

1955. május 14.

- 31 kimarad a jegyzettől. Mindannyian arra törekszünk, hogy az ifjúságot a múlt téves nézetei es elmeletei iránti éles bírálat szellemében t&nitsuk és.'neveljük, hogy mielőbb kialakuljon és megerősödjék benne a helyes tudományos világnézete Sarlós elvtárs pedig engedte, hogy két évfolyam tanulja ezt a hibás jegyzetet, pedig 6 maga oudua legjoboan, hogy'milyen téves és mennyire a Horthy—regime szolgálatában állott irányzat volt a szellemtörténeti,

A másik megjegyzésem kizárólag a referátum elkészítésének módszerére vonatkozik,. Az 1931-es Eckhart fanulmány- nval kapcsolatos megállapításokról időhiány -miatt nem szólok, de nem hagyhatom szó nélkül a szentkorona-eszmével kapcsolatosan elmondottakat. Sarlós elvtárs Eckhart Ferenc 1941-ben megjelent terjedelmes könyvét két ismertetés qlapjan^ismerteti, anélkül, hogy magát a könyvet és annak, tartalmat tár- ná elénk* A két ismertetés közül az egyik is tiszoan puoli— cisztikai, Á mai vitaülést .bevezető szavaiban Sarlós elv- társ azt mondta, hogy Lckhart Ferenc nem verue fel a vitelt és nem tért ki a szantkoronatan régebbi Íróinak megállapítására. Ha azonban alaposabban elolvasta volna Sarlós e könyv úgy emlékszemXVT./utolsó/ fejezetet, akkor ezt nem állította-volna, tudvalevő ugyanis, hogy ebben a fejezetben Eckhart Ferenc úgyszólván mást sem tesz, mint a régi irodalmat ismerteti és azt bírálja*

Bef ejezésül mégégy megjegyzés. - Eckhart Ferenc nemzetközileg elismert egyénisége., emberi és tudósi nagysága nem érdemelte meg a Sarlós tanulmány bántó hangját.

SiPI VILMOS ’ egyetemi tanársegéd felszólalásában hangsúlyozta, hogy Sarlós elvtárs elaborátuma a maga egészében tárgyilagos munka. Kifejtette azután, hogy több, a szellemtörténet jogtörténeti vonatkozású*megnyilvánulásait mellőzi kifejteni a dolgozat. így pl. nem foglalkozik Timon közjogias^nézeteinek túlzásával a szentkorona eszmével kapcsolatban és ezzel párhuzamosan 1931. utáni szellemtörténeti irány állásfoglalásával. A magánjogot a közjog mellé emeli. Ezzel kapcsolatban hiányolja a felszólaló a szellem- történeti irányzatok egyes fokozatainak taglalását. A szellemtörténeti irány elitélését, káros befolyásánál?; bemutatását a tanszék már 1949-50-es évektől kezdve végzi néIdául a Hóman-Szekfü Magyar történet előszavában és a VII. kötetben is élesen szembetűnő befejezés antimarxista és antibolsevista kitételének taglalásával. «